Jelen cikkben a mai fogyasztói társadalom egyik jellemző termékéről van szó, ami az egyes személy napi felhasználásánál tömeg és darab szinten csekély, azonban a társadalom éves felhasználásánál már jelentős mennyiséggel bír.

Erre a termékre vonatkozó termékdíjas szabályok 2010-től eltérnek a műanyag (bevásárló-reklám) táskára érvényes szabályoktól. A műanyag zsák és zacskó és a műanyag (bevásárló-reklám) táska legjellemzőbb paraméterei az alábbi táblázatban kerülnek bemutatásra: 

I. Nézzük meg részletesen a műanyag zsák és zacskó (ex 3923 21 és 3923 29 vámtarifaszámú) főbb ismérveit, valamint a fontosabb jogszabályi előírásokat!

1.   Milyen funkciót lát el?

Fogyasztói csomagolási funkciót tölt be, ami a Cskr.[1] 2. § (2) bekezdés a) pontja alapján: „… a forgalmazás helyén a felhasználóknak való forgalmazás tekintetében egy egységet (forgalmazási egység) képez”; vagy gyűjtőcsomagolási funkciót tölt be, ami a Cskr. 2. § (2) bekezdés b) pontja alapján: „... a terméktől elkülöníthető anélkül, hogy annak tulajdonságait megváltoztatná, továbbá a forgalmazás helyén adott számú forgalmazási egységet foglal össze, függetlenül attól, hogy az kizárólag a polcok feltöltésére szolgál, vagy az egységeket a felhasználók részére így forgalmazzák;”.

2.   Hogyan tölti be a csomagolási szerepet, azaz milyen a megjelenés?

Jellemzően úgy töltik be a szerepüket, akár a fogyasztói, akár a gyűjtő csomagolási funkcióval, hogy az eladótérben az értékesítést végző (eladó), vagy maga a terméket beszerezni kívánó személy (vásárló) egyszerű eszközökkel belehelyezi a vásárolni szándékozott árut ezen csomagolási összetevőbe, ami ezáltal csomagolássá válik.

3.   Miért kerülnek ezek a csomagolási összetevők forgalomba?

A felhasználás alapvetően a higiéniai okokra (eladóra vonatkozó előírásokra: a bevásárló kosárba, bevásárló kocsiba történő behelyezésre, valamint pénztári szállítószalagra történő ráhelyezésre) vezethető vissza, továbbá arra is, hogy a becsomagolt áru így a vásárlás helyén és a pénztárnál könnyen pakolható, kezelhető, továbbá egyes áruk befogadását követően azok mérése gyorsan elvégezhető. A csomagolási összetevő megjelenési formái olyanok, amelyek lehetővé teszik az egyszerű, praktikus és gyors felhasználást (pl: téphető, rollos, tömbösített kivitelűek).

Néhány példa a felhasználásra: szeletelt vagy darált húsáru, sajt, zöldség, gyümölcs, pékáru, édesség, apróbb áruk összefogása, stb.

4.   Miben különböznek a műanyag (bevásárló-reklám) táskától?

A műanyag tasakok, zacskók füles kivitelben történő megjelenése és csomagolásként történő felhasználása nem jelenti azt, hogy ezek a termékek műanyag (bevásárló-reklám) táskának minősülnének, hiszen az elsődleges szempont a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolási funkció, míg szállítási csomagolási funkcióként az esetek legnagyobb részében – a vékony falvastagságuk, illetve gyenge hordképességük miatt – nem használhatóak. Jellemzően ezek a csomagolások az „eladóhelyi csomagolások”, vagyis zöldség, gyümölcs, pékáru, húsáru stb. csomagolásául szolgálnak.

5.   Minek minősül a műanyag zsák és zacskó és milyen díjtétel terheli?

Fogyasztói vagy gyűjtő csomagolásként történő felhasználással csomagolás termékdíj-köteles terméknek minősül, nem tartozik a kereskedelmi csomagolás közé, így a műanyag zsák és zacskó termékdíjtétele 36 Ft/kg.

6.   Milyen mentességi szabályok vonatkoznak a műanyag zsák és zacskóra?

Először is fontos leszögezni, hogy ezen csomagolási összetevő esetében termékdíj-fizetési kötelezettség alóli mentességet lehet szerezni, ami egyéni mentesség megszerzésével vagy hasznosítást koordináló szervezethez való csatlakozással teljesíthető. Általános esetben így 80 %-os mentesség érhető el.

Érthető okok végett ebből az is következik, hogy a számlán történő átvállalás csak 80 %-os mértékben lehetséges, mivel a 20 %-os rész feltételeit az átvállaló személy nem tudja teljesíteni, azt csakis a kötelezett képes teljesíteni. A 80% feletti rész alóli mentesség megszerzésének és alkalmazásának fontos feltétele, hogy a kötelezett a forgalmazás helyén, a forgalmazott termékhez adott műanyag zsák és zacskó csomagolás esetében megegyező használati célú, környezetbarát védjeggyel rendelkező csomagolást, a csomagolás helyén 2011-ben 40 %-os arányban hozzon forgalomba. A 80% feletti rész alóli – legfeljebb egy naptári évre terjedő időszakra – mentesség megszerzése érdekében mentességi kérelmet szükséges benyújtani a környezetvédelmi főfelügyelőséghez.

A mentességi kérelemnek az általános szabályokon túl tartalmaznia kell négy fontos kritériumot:

1. a kérelemmel érintett termékdíj-köteles termék(ek) azonosítását;

2. a csomagolás helyén (több értékesítő hely esetén annak összesített) vállalt „mt” arány mértékéről szóló nyilatkozatot;

3. a kötelezett és a környezetbarát védjeggyel rendelkező csomagolóeszközt szállító szervezet között létrejött megállapodás másolatát;

4. a környezetbarát védjegyhasználat jogosultság igazolását.

7.   Milyen kedvezményt nyújt a környezetbarát védjegy?

A környezetbarát védjeggyel ellátott műanyag zsákok és zacskók után a termékdíj 75%-át kell megfizetni a Kt. 5.§-a alapján.