A termékdíj-fizetési kötelezettségben érintett gazdálkodók igyekeznek megoldást találni arra, hogy az általános szabályokon túl, de a jogszerűség határain belül milyen formában és módon lehetséges a kötelezettségek egyszerűbb teljesítése?

Az is érthető, hogy a gazdálkodók az anyagi és eljárási szabályokat részletesen, minden apró momentumra kiterjedően áttanulmányozzák annak érdekében, hogy a jogszerű magatartással, de minél kisebb költségekkel valósítsák meg a legjobb megoldásokat.

Ha megnézzük a személyi hatály általános előírását, akkor láthatjuk, hogy a termékdíj-köteles terméket előállító, majd azt belföldön értékesítő személynek (a reklámhordozó papír és az egyéb kőolajtermék, valamint a bérgyártás kivételével) termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik, vagyis a termékdíjat be kell vallania és meg kell fizetnie. [a hazai előállítású reklámhordozó papír és az egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi forgalomba hozó első vevője, míg a bérgyártás esetén a bérgyártató a fizetésre kötelezett]

Alapesetben a kötelezett belföldi vevője, a kötelezett által befizetett termékdíjat igazolt külföldre történő értékesítés esetén visszaigényelheti.

A kötelezettnek és vevőjének vannak ennél kedvezőbb lehetőségei is - a bevallás és megfizetés tekintetében -, ilyen például az első vevővel kötött szerződéses átvállalás intézménye, melynek előnye, hogy az első belföldi vevő átvállalása és termékdíjköteles termék külföldre történő értékesítése során nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség. Azonban itt ismerni kell az első belföldi vevőt, vele meg kell kötni az átvállalási szerződést, azt formanyomtatványon be kell jelenteni a vámhatóságnak, illetve az átvállalt termékdíj-köteles termékek mennyiségi adatairól bevallást kell teljesíteni az első belföldi vevőnek.

Mind az elmélet, mind a gyakorlat oldaláról kevés szó esik a termékdíj-fizetésre kötelezett vállalkozások „kötelezettségeit enyhítő, azt befolyásoló” ÁFA[1] adóraktárak szerepéről.

2010-től olyan „új szabály” segíti a gyártókat (ide értve a külföldről behozókat is), aminek a lényege, hogy az Áfa adóraktáron belüli értékesítés nem minősül forgalomba hozatalnak, vagyis lehetővé válik a termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezése nélküli belföldi értékesítés.

Mit kell tennie a kötelezettnek, hogy a belföldi értékesítés ne keletkeztessen termékdíj-fizetési kötelezettséget?

A gyártónak az általa belföldön előállított vagy a Közösségből behozott – és ezt követően belföldön forgalomba hozni kívánt – termékdíj-köteles terméket ÁFA törvény szerinti adóraktárba kell beraktároznia. Az eljárás előnye, hogy a beraktározást követő áfa adóraktáron belüli értékesítés nem minősül forgalomba hozatalnak, ezért az értékesítés során nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség.

Milyen előírások vonatkoznak az ÁFA adóraktárra?

Az ÁFA törvény 4. számú mellékletében (továbbiakban: melléklet) foglaltakat kell ismernie annak a kötelezettnek, aki az „Adóraktározási eljárás” szabályaival élve azt szeretné elérni, hogy a belföldi értékesítéskor ne keletkezzen termékdíj-fizetési kötelezettsége, annak ellenére, hogy a belföldi partnerének, mint első belföldi vevőnek „leszámlázza az előállított/legyártott/behozott” termékdíj-köteles terméket.

A beraktározáshoz a melléklet következő pontjaiban lévő rendelkezéseket kell betartani:

„…   8. A beraktározást maga a beraktározó, illetőleg a nevében és képviseletében eljáró meghatalmazottja indítványozhatja.

9. A beraktározás az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervnél indítványozható az erre a célra rendszeresített okmány (a továbbiakban: beraktározási okmány) benyújtásával.

10. A beraktározási okmány kötelező adattartalma a következő:

a) a beraktározó adószáma, valamint neve és címe;

b)  a beraktározás jogcíméül szolgáló ügylet [7. pont] teljesülését tanúsító okirat sorszáma vagy egyéb olyan jel, amely az okiratot kétséget kizáró módon azonosítja;

c) a beraktározandó termék megnevezése és mennyisége;

d) az adóraktár üzemeltetőjének neve, címe és adószáma;

e) az adóraktár nyilvántartási száma és címe.

11. A beraktározási okmányt 3 példányban kell benyújtani.

12. A beraktározási okmány benyújtásával egyidejűleg a vámhatóságnak be kell mutatni a beraktározás jogcíméül szolgáló ügylet teljesülését tanúsító okirat eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát, továbbá csatolni kell az erről készített másolatot 2 példányban….”

Az ÁFA adóraktárba jogszerűen betárolt és adóraktározási eljárás hatálya alatt lévő termékdíj-köteles termék értékesítése/értékesítései elvégezhetőek, feltéve hogy az értékesítésről szóló számla hiteles másolatának 1 példányát az üzemeltetőnek, illetve 1 példányát az adóraktár felügyeletét ellátó vám- és pénzügyőri hivatalnak megküldik.

Azonban ha az adóraktározási eljárás alatt lévő árutól elválasztják a csomagolást, akkor saját célú felhasználás jogcímen a beraktározónak vagy az igazolt utolsó tulajdonosnak keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége.

Kiraktározás esetén mikor keletkezik és mikor nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség?

A kiraktározó lehet maga a beraktározó vagy az adóraktáron belüli értékesítést követően az igazolt utolsó értékesítő.

Ha a kiraktározó a termékdíj-köteles terméket belföldön értékesíti, akkor az általános szabályok szerint, vagyis mint a termékdíj-köteles termék első belföldi forgalomba hozójaként termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik, mégpedig az értékesítéskor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján, így a termékdíj bevallását, a termékdíj befizetését, a termékdíj nettó összegéről havi bontásban történő nyilvántartás vezetését és a termékdíj számlán való feltüntetését neki kell teljesítenie. Ebben az estben az értékesítéskor a termékdíjat közvetlenül az általános forgalmi adó felszámítását megelőzően kell a termék nettó árába beszámítani, és ezt abban a formában kell megtenni, hogy a termékdíj ne növelje az általános forgalmi adón kívül egyéb más „adónak” az alapját.

Más a helyzet akkor, ha a termékdíjköteles termék kiraktározása közvetlenül külföldre történik a külföldre értékesítés következtében, mivel ekkor nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség.