A tisztelt Olvasó azt már minden bizonnyal tudja, hogy 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) néven működik tovább az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség összeolvadásával létrejött kormányhivatal. Ez persze azt is jelenti, hogy ezzel egyidejűleg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség, mint önálló szervek megszűntek.
Az év elejétől sok ügyfél próbált utánajárni annak, vajon hová, melyik vámszerv felé kell teljesítenie a már megszokott, illetve a 2011-ben keletkezett kötelezettségeit vagy éppen hol tudja érvényesíteni a jogosultságait. Természetesen minden jogszabályi változásnál – ide értve a hatásköri és/vagy illetékességi szabályok változásait is – a hatóságnak is alapvető érdeke, hogy az ügyfelek minél hamarabb és minél pontosabban megkapják a szükséges információkat.
A 2011-es változásokon belül nézzük meg az alsó fokú vámszervekre – illetve ezen belül a megyeszékhelyeken lévő vám- és pénzügyőri igazgatóságokra – vonatkozó feladatokat, melynek nem titkolt elsődleges célja az, hogy bemutassam a 2010. december 31-ig működő vám- és pénzügyőri hivatalok és a regionális ellenőrzési központok feladatait átvevő megyei vám- és pénzügyőri igazgatóságokat.
Először is a NAV törvény[1] 13.§ (5), (6), (8) és (9) bekezdéseiben foglaltakat kell megismerni, melyek a vám, a jövedéki, a rendészeti és egyéb jogköröket határoznak meg:
(5) …
a) a közösségi vámjog alapján az áruk vámeljárás alá vonását,
b) a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, a vámtartozások és a vámeljáráshoz kapcsolódó nem közösségi adók és díjak kiszabását és beszedését,
c) közvetlenül vagy közvetve – meghatározott körben – az áruk azonosságának (adózási szempontból történő besorolásának és egyéb jogszabály által meghatározott követelményeknek) a vizsgálatát, illetve a vizsgálat megtörténtének ellenőrzését,
d) a vámokmányok adatainak vám- és statisztikai célú ellenőrzését, javíttatását, nyilvántartását, összesítését, feldolgozását és átadását,
e) a vám-, az adó- és egyéb jogszabályokban meghatározott adóztatási, ellenőrzési és utólagos ellenőrzési feladatokat,
f) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott kifizetésekhez kapcsolódó utólagos ellenőrzéseket.
(6) …
a) a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki adóztatással, ellenőrzéssel,
b) a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki ügyekkel
kapcsolatos feladatokat.
(8) …
a) végzi a külön jogszabály által hatáskörébe utalt szabálysértések felderítését és elbírálását,
b) ellátja a NAV nyomozó hatósága által elrendelt személyi védelmet a vonatkozó jogszabályok keretei között,
c) végzi meghatározott körben anyagi javak, értékek őrzését, kísérését,
d) végzi az elfogott, előállított, őrizetbe vett, valamint fogva tartott személyek őrzését, kísérését,
e) jogszabályban meghatározott ellenőrzési kötelezettségeinek és jogosultságainak végrehajtása egyik formájaként mozgó egységekkel végzi a Magyar Köztársaság területén – az EU külső határán működő határátkelőhelyek kivételével – a mélységi ellenőrzési tevékenységet,
f) végzi a közúti határátkelőhelyek üzemeltetését, a fenntartásukra és fejlesztésükre vonatkozó feladatok végrehajtását, az Európai Unió valamely tagállamával közös határszakaszon lévő, a Rendőrségnek üzemeltetésre átadott közúti határátkelőhelyek kivételével,
g) a külön jogszabályban meghatározott rendvédelmi, igazgatási feladatokat.
(9) …
a) külön jogszabályban szabályozott, nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzését,
b) a nemesfémforgalommal és fémjelzéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat,
c) a vám-, a jövedéki, a szabálysértési és egyéb eljárások során keletkezett, a feladat- és hatáskörébe tartozó adatok kezelését,
d) a fémkereskedelmi hatósági feladatokat,
e) az energiaadóval, a környezetvédelmi termékdíjjal, a regisztrációs adóval kapcsolatos adóztatási és ellenőrzési feladatokat.
A NAV Korm. rendelet[2] határozza meg a NAV alsó fokú vámszerveit, melyek a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok, a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága (KAVIG), az 1. és a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság, a Járőr Igazgatóság és az Őrzésvédelmi- és Támogató Igazgatóság.
Mint azt néhány gondolattal korábban említettem a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok első fokú hatósági jogkörét kívánom ismertetni, melyet a NAV Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése tartalmaz.
Néhány fontosabb jogkör:
- vámigazgatási eljárások;
- vámeljárások;
- engedélyezés;
- utólagos eljárások;
- export – import vámokmányok ellenőrzése;
- vámraktárak ellenőrzése;
- EMGA ellenőrzések;
- gazdasági tevékenységgel kapcsolatosan szerzett egyszerűsített engedélyek kiadása, engedélyek ellenőrzése;
- AEO engedélyezés, kiadott engedélyek felülellenőrzése.
- jövedéki ellenőrzések, hatósági felügyelet, a jövedéki adóztatás, adóellenőrzés és engedélyezés;
- engedélyezés: adóraktári engedélyesek, keretengedélyesek, jövedéki engedélyes kereskedők, felhasználói engedélyesek tevékenységével kapcsolatos engedélyek, nyilvántartások hitelesítése, jövedéki biztosíték vizsgálata;
- hatósági felügyelet keretében: bér- és kereskedelmi szeszfőzdék, sör adóraktárak, ásványolaj adóraktárak, alkoholtároló adóraktár, italgyár, keretengedélyes, egyszerűsített adóraktári engedélyesek időszaki elszámolása - váratlan ellenőrzések, kiutalás előtti ellenőrzések;
- jövedéki adóztatás, adóellenőrzés: mezőgazdasági adóbevallások utáni jövedéki adó visszatérítés nyilvántartásba vételi eljárása, adómentes felhasználók, energiaadó szerint a szén után fizetendő energiaadó beszedése;
- jövedéki ellenőrzés:jövedéki engedélyesek, nem jövedéki engedélyes kereskedők, közút – közterület - piac ellenőrzések, üzemanyagtöltő állomások készletfelvétele és elszámolása.
- regisztrációs adó eljárások;
- környezetvédelmi termékdíj vámhatósági feladatok;
- fémkereskedelmi engedélyköteles anyagoknál az ellenőrzési és engedélyezési feladatok;
- energiaadó ügyek;
- egyes szabálysértési ügyek;
- mélységi ellenőrzések;
- nemesfémtárgyak forgalmazásának ellenőrzése;
- ügyfelek részére megadják az őket érintő eljárásokhoz szükséges tájékoztatást.
Jól látható, hogy széles skálán mozog az az általános hatásköri szabály, ami a megyei vám- és pénzügyőri igazgatóságok első fokú hatósági jogkörét érinti. Kijelenthető, hogy az egyes igazgatóságok a megye területén – székhely és/vagy telephely szerint – működő ügyfelek valamennyi ügyében eljárnak/eljárhatnak. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy amit 2010-ben a regionális ellenőrzési központhoz és/vagy a vám- és pénzügyőri hivatalokhoz teljesítettek az ügyfelek, azt 2011-ben a vám- és pénzügyőri igazgatósághoz kell megtenni. Természetesen kivétel most is akad, melyet a NAV Korm. rendelet 27. §-a tartalmaz, vagyis egyes ügyek tekintetében a KAVIG országos illetékességgel jogosult eljárni. Ezen ügyek közül meg kívánom említeni a
- a Vámtörvény szerinti halasztott vámfizetés engedélyezését;
- az egységes árutovábbítási eljárások szerinti TC32 Egyedi garanciajegy kibocsátásának engedélyezését;
- a kezességvállalás engedélyezését;
- a termékimporthoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség önadózás útján történő teljesítésének engedélyezését;
- az adójegyekkel, zárjegyekkel kapcsolatos első fokú feladatok ellátása az adójegy és a zárjegy felhasználásának helyszíni ellenőrzését;
- a szellemi tulajdonjogok védelmével kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatok ellátását;
- stb.
Szintén kivétel a regisztrációs adó törvényben[3] foglalt különös szabályok szerint történő regisztrációs adó megállapítás – illetve beszedés és ellenőrzés –, mely eljárást első fokú hatóságként a Békés Megyei,a Komárom-Esztergom Megyei és a Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság végzi.
Néhány ellenőrzéssel kapcsolatos feladat:
- jogszabályokban meghatározott (Kkt.[4] és Jöt.[5] 111. § alapján) közúti ellenőrzések végrehajtása;
- piacok, vásárok, pályaudvarok ellenőrzése;
- egyéb közterületek ellenőrzése;
- nem jövedéki engedélyes kereskedők ellenőrzése;
- fémhulladék ellenőrzése;
- nemesfém forgalmazók ellenőrzése;
- szellemi tulajdonjog védelmével kapcsolatos ellenőrzések;
- szerencsejáték ellenőrzések;
- ADR, AETR ellenőrzések, fuvarozási engedélyek, gépjárműadó ellenőrzése;
- környezetvédelmi termékdíj hatósági ellenőrzések;
- társhatóságokkal végzett közös ellenőrzések;
- fémkereskedelemmel kapcsolatos hatósági ellenőrzések;
- rendészeti biztosítási és támogató feladatok.
Az eddig leírtakon túl célszerű megemlíteni a megyei vám- és pénzügyőri igazgatóságokra vonatkozó különös illetékességi szabályokat is. Az egyik legfontosabb, hogy a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok illetékességi területén a főigazgató engedélyével a régió egész területén jogosult(ak) ellenőrzés, valamint az azt követő hatósági eljárás lefolytatására.
Azonban az illetékességi terület szerinti megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság jár el például:
- vámazonosító szám kiadása;
- vámeljárás alá bejelentett áruk vámeljárása;
- vámügyekben az engedélyezési eljárás lefolytatására;
- a működési helye szerint Áfa adóraktár engedélyezése;
- vámszabadterületen történő ellenőrzések;
- vámösszegek megállapítása, valamint azok beszedése, könyvelése;
- beköltöző természetes személyek részére szabad forgalomba bocsátás vámeljárás lefolytatása;
- meghatározott célú felhasználás szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó engedély kiadása;
- áru közösségi helyzetének igazolása;
- egyszerűsített vámeljárások engedélyezése;
- biztosíték nyújtási mentesség kiadása;
- vámraktár engedélyezése;
- regisztrációs adóról szóló törvényben meghatározott adóztatási feladatok végrehajtása (kivéve a különös szabályok) és a regisztrációs adó-visszatérítési eljárásban a regisztrációs adó megállapítása;
- a jövedéki adóügyek és annak nem minősülő jövedéki ügyek, a hatósági felügyelet;
- energiaadó ügyek;
esetében.
[1]a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról1szóló 2010. évi CXXII. törvény
[2]a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet
[3]a regisztrációs adóról1szóló 2003. évi CX. törvény
[4]a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
[5]a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény