2008. január 1-jétől a Vám- és Pénzügyőrség látja el – már nem csupán az importált, hanem – a Magyarországon előállított, illetve az Európai Közösség más tagállamából behozott termékdíjköteles termékek tekintetében a környezetvédelmi termékdíj bevallásával, kiszabásával, befizetésével, visszaigénylésével és ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatokat.
Az 1995-ben bevezetett környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos jogszabály legfontosabb célja, hogy a termékek előállítása, forgalmazása, felhasználása során okozott környezeti veszélyeztetések, illetőleg károk megelőzéséhez, csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen.
Környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség az egyéb kőolajtermék, a gumiabroncs, a hűtőközeg, a csomagolás, az akkumulátor, a reklámhordozó papír, valamint az elektromos és elektronikai berendezés (ide értve a hűtőberendezéseket is) importja, belföldi forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása után keletkezik.
Két szint
A testületnél a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ellenőrzés két szinten történik.
Első szinten a vám- és pénzügyőri hivatalok a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerint hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzik, hogy az illetékességi területükön működő kötelezettek eleget tettek-e a bejelentkezési, bevallás benyújtási kötelezettségüknek.
Második szinten a regionális ellenőrzési központok által, az adózás rendjéről szóló törvény szabályai alapján végzett adóellenőrzésekre kerül sor, melynek során elsősorban a bevallási kötelezettség teljesítése, a bevallott, illetve elmulasztott adó képezi majd a vizsgálat tárgyát.
A vám- és pénzügyőri hivatalok által végzett környezetvédelmi termékdíj hatósági ellenőrzések fő célja a kötelezettek rendszerbe történő „terelése”, hiszen még mindig sokan nincsenek tisztában azzal, hogy környezetvédelmi termékdíj-köteles termékkel végzett tevékenységet folytatnak, amelyet a vámhatóság részére be kell jelenteni és a vonatkozó kötelezettségeknek eleget kell tenni., vagy esetleg tisztában vannak kötelezettségükkel, de még nem léptek az önkéntes jogkövető magatartás útjára.
A hatósági ellenőrzéseket a féléves moratórium letelte után kezdte meg a Vám- és Pénzügyőrség. A feladat hatékony és egységes végrehajtása érdekében a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága másfél hónapos felkészülési projektet szervezett. A továbbképzésnek a miskolci Fővámhivatal adott otthont ahová az ország valamennyi hatáskörrel rendelkező Fővámhivatalából kerültek berendelésre pénzügyőrök.
A rendkívül hasznos elméleti és gyakorlati képzés ideje alatt 229 db ellenőrzést végeztünk a miskolci Fővámhivatal illetékességi területén. Az ellenőrzéseink mintegy 36 %-ában állapítottunk meg jogsértést.
A környezetvédelmi termékdíj hatósági ellenőrzés lefolytatását – nyomtatvány mintákkal ellátott - módszertani útmutató segítette, mely részletesen meghatározza az ellenőrzés során eljáró pénzügyőr feladatait. Az ellenőrzés a hivatal által kiválasztott gazdálkodó telephelyén, székhelyén indul meg, amelyről jegyzőkönyv készül. A kollégák megvizsgálják az ellenőrzött vállalkozás, gazdálkodó üzlethelyiségét, megállapítják, hogy végez-e termékdíjköteles tevékenységet – kötelezettnek minősül-e mint termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója, importőre, illetve saját célú felhasználója. Amennyiben a gazdálkodóról az kerül megállapításra, hogy kötelezett a termékdíj vonatkozásában, akkor azt kell megvizsgálni, hogy a tevékenysége során milyen termékdíj-köteles terméket használ. Elkérik az üzlet működési engedélyét, megvizsgálják a vonatkozó beszerzési, illetve értékesítési számlákat. Ha azok a helyszínen nem állnak rendelkezésre, akkor azt 3 napon belül be kell mutatni a hivatalban. Ebben az esetben a termékdíjköteles termékekről leltárjegyzék felvételére kerül sor. A pénzügyőrök a helyszíni ellenőrzés során a termékekből mintát vehetnek, vagy akár lefoglalást is foganatosíthatnak. A vámhatóság a hatósági ellenőrzés során a tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eljárást folytat le.
Sokan nem ismerik a törvényeket, rendelkezéseket
Az ügyfelek jelentős részénél nagyfokú tájékozatlanságot tapasztaltunk, annak ellenére, hogy a vonatkozó jogszabályi változások a médiában is megfelelő publicitást kaptak. Az ellenőrzöttek jelentős része nem ismerte a termékdíjköteles termékek körét, nem tudták milyen kötelezettségeik vannak, nem voltak tisztában a lehetséges jogkövetkezményekkel. A fentiek következtében a jogsértések aránya magas.
A gazdálkodók nagyobb része a jogszabályok megismerésére kevés energiát fordít, elvárják a hatóságtól, hogy a kötelezettségeikről folyamatos tájékoztatást kapjanak. A könyvelést végző szakemberek egy része szintén nem, vagy nem teljeskörűen ismerik a jogszabályi kötelezettségeket és lehetőségeket, ezért sok esetben nem is vállalják a bevallások elkészítését.
A gazdálkodók komoly anyagi megterhelésnek tartják a GLN szám kiváltásának költségét is, amely igénylése gyakran nehézségbe ütközik az elektronikus ügyintézés miatt. Komoly gondot jelent továbbá a bevallások kitöltéséhez szükséges programok és nyomtatványok letöltése és azok kitöltése, mivel internet elérhetőségük nincs vagy kezelése bonyolult számukra.
A gazdálkodók döntő része az ellenőrzés során együttműködik, viszont a hiánypótlásra, vagy az okmánybemutatásra való megjelenés során már gyakran mulasztanak, vagy egyáltalán nem működnek együtt a hatósággal.
A számlán történő átvállalás esetében a számlán feltüntetett záradékszöveg sokszor pontatlan, holott amennyiben az átvállaló nem a pontos záradékot alkalmazza, akkor az átvállalás nem valósul meg és az eredeti kötelezettnek kell a termékdíjjal kapcsolatos valamennyi kötelezettséget teljesítenie.
Ha az ellenőrzés során jogsértés nem kerül megállapításra, akkor az eljárást megszüntető végzéssel zárja le a hivatal.
A cél nem a bírságolás volt
Amennyiben megállapítást nyer, hogy az ügyfél a kötelezetti körbe tartozik, de kötelezettségeinek nem tett eleget, akkor a hatóság mulasztási bírság kiszabásával szankcionálhat, valamint határidő kitűzése mellett kötelezi az ellenőrzöttet a kötelezettségek teljesítésére.
Az észak-magyarországi régióban a környezetvédelmi termékdíj bevallásával kapcsolatos adóhatósági feladatokat a Regionális Ellenőrzési Központ Miskolc Környezetvédelmi Termékdíj alosztálya látja el, ezért a miskolci Vám- és Pénzügyőri Hivatal illetékességi területén feltárt jogsértések alanyai 15 napon belül kötelesek oda a bejelentkezésüket megtenni.
A Központ a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága által meghirdetett moratóriumnak megfelelően, tekintettel a területen tapasztalt ügyféli bizonytalanságokra, az első félévben a kötelezettségek nem-, vagy késedelmes teljesítése miatti szankcionálástól eltekintett. A cél nem a bírságolás volt, hanem az, hogy minél több, a termékdíjjal kapcsolatos kötelezett bejelentést, bevallást tegyen és bekerüljön a rendszerbe.
A régióban több szervezet felkérésére előadások megtartására került sor, ahol a résztvevők tájékoztatást kaptak a termékdíjjal kapcsolatos teendőikről, illetve a jogszabályi rendelkezésekről.
A Regionális Ellenőrzési Központ 2008. szeptemberben a nyilvántartásában szereplő 8766 azon gazdálkodó részére, akik vélhetően kötelezettek, de nem jelentkeztek be a termékdíjra vonatkozóan, tájékoztató levelet küldött ki. A levél célja az volt, hogy a gazdálkodók figyelmét felhívja arra, hogy amennyiben termékdíjjal kapcsolatban valamilyen kötelezettségük keletkezett, akkor bejelentési, bevallási feladataiknak tegyenek eleget.
A tájékoztató levelek elérték céljukat. A Regionális Ellenőrzési Központban 4200-an érdeklődtek telefonon és személyesen, illetve 650 válaszlevél érkezett, melyek egy részében további tájékoztatást, állásfoglalást kértek.
Az intézkedéseknek köszönhetően több mint 1000 új bejelentkezés regisztrációja történt meg, mely gazdálkodók az első bevallásukkal közel 10 millió Ft környezetvédelmi termékdíjról tettek bevallást.
Az észak-magyarországi régió területén 2008-ban 2539 ügyfél bejelentkezését regisztrálta a Központ, és közel 24.000 bevallás, bejelentés, illetve kérelem érkezett.

A miskolci Regionális Ellenőrzési Központ az elmúlt év második felében a moratórium lejártával a bejelentési, bevallási kötelezettség késedelmes bevallása miatt 115 esetben összesen 675.000 Ft mulasztási bírságot szabott ki, melyre a gazdálkodók mindössze két esetben nyújtottak be fellebbezést.
A tapasztalatok szerint a 13 éve hatályban lévő jogszabályi rendelkezésekről az adóalanyok továbbra is csak hiányos ismeretekkel rendelkeznek, ezért a vámhatóság további tájékoztatók, előadások megtartását tervezi.
Tavasztól a Központ megkezdi az adóellenőrzéseket. Az ellenőrzések alkalmával elsősorban a bevallási kötelezettség teljesítése, a bevallott, illetve elmulasztott adó képezi majd a vizsgálat tárgyát.
A jogszabályi rendelkezéseknek, illetve a vámhatóság termékdíjjal kapcsolatos tevékenységének alapvető célja a környezetszennyezés csökkentése, illetve forrásteremtés a környezetvédelmi feladatokra. Tapasztalatok szerint az érdeklődést sikerült felkelteni, elindult egy kedvezőbb folyamat, nem csak a bevallások tekintetében, hanem a környezetbarát termékek előnyben részesítése terén is.