A 298/2009. (XII.21.) Korm. rendelet (továbbiakban: KtKrm.) a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV.11.) Korm. rendelet módosítása, mely megjelent a Magyar Közlöny 188. számában, valamint a

21/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet (továbbiakban: KtMtm.) a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (továbbiakban: Kt.) végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet (2010. évtől hatályos: KtMr.) módosításáról, mely megjelent a Magyar Közlöny 189. számában.

Milyen változásokat hoz a KtKrm.és a KtMrm.?

Erre a kérdésre kívánok röviden válaszolni.

- Először is azt fontos megemlíteni, hogy általános szabályként a mentesség feltételeit a 2009. évi adatok alapján kell teljesíteni. Ez alól kivétel: ad.1.: a szerződéses átvállalás (vagyis ha a kötelezettől az első belföldi vevő által megvett termékdíj-köteles termék minimum  60%-át a Közösségbe/harmadik országba értékesíti; ad.2.: ha a kötelezett a termékdíj-köteles termékekből 2008. és 2009. években nem hozott forgalomba, illetve saját célra nem használt fel; ad.3.: az átvállalási szerződés 2010. évben megszűnik, tehát ezen esetekben a 2010. évben lévő adatokat kell figyelembe venni. Továbbá, ha a kötelezettnek a hasznosítást koordináló szervezettel kötött átvállalási szerződése 2010. évben megszűnik, viszont más hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozik, akkor a hasznosítást 2009. évhez viszonyítva időarányosan kell teljesíteni.

- A KtKrm. a 2. számú melléklet II. pontjában meghatározza azokat hasznosítási eljárások, amelyek a termékdíj-mentesség megszerzéséhez elfogadhatóak, vagyis

1.     papírhulladékokból papír vagy papírtermék gyártása;

2.     Üveghulladékból üvegipari félkész vagy késztermék gyártása, illetve a gyártói műszaki feltételeknek megfelelően válogatott, osztályozott másodnyersanyag előállítása, előkezelés utáni más ipari (pl. építőipari) felhasználás;

3.     Fémhulladék (vas és alumínium) kohászati félkész vagy késztermék gyártása, illetve az előkezelést követően ilyen hasznosítóhoz való továbbadás;

4.     Egyéb fémhulladékokból vagy fémtartalmú hulladékokból (nyomtartott áramkör, réz alapú hulladékok, nemes vagy ritkafém tartalmú hulladékok, elemek és akkumulátorok stb.) kézi vagy gépi előkezelése és igazolt hasznosítóhoz (alapanyag vagy termékgyártó) való továbbítása;

5.     Más speciális anyagok (pl. képcső, összeszerelt alkatrészek, veszélyesnek minősülő alkotót tartalmazó alkatrészek) engedélyezett technológiával való előkezelése és igazolt hasznosítóhoz való kiszállítása, a nem hasznosítható alkotók ártalmatlanítási kötelezettsége mellett;

6.     Műanyag hulladékokból a műanyag feldolgozóiparban, további előkezelés nélkül felhasználható újra feldolgozott műanyag (másodnyersanyag) előállítása (darálék, mosott darálék, agglomerátum, regranulátum), amely megfelel az ezen anyagokra kiadott prEN szabványoknak, vagy azzal egyenértékű eljárásnak, továbbá félkész vagy késztermékgyártás;

7.     Fa hulladékokból faipari félkész vagy késztermék gyártása, illetve a kitermelt anyag ismételt felhasználása (pl. raklap felújítás);

8.     Gumi hulladékokból őrlést követő termékgyártás (esésvédő lapok, burkolati elemek stb.) műszaki alkalmazások (útalapok), újrafutózás, pirolízis vagy más hevítéssel történő bontás útján kinyert anyagok felhasználása, energetikai hasznosítás útján történő hasznosítása;

9.     Kompozitok felhasználása termékgyártásban a keletkező melléktermékek hasznosítási vagy ártalmatlanítási kötelezettsége mellett;

10.   Egyéb, a környezetvédelmi hatóság által hasznosítási műveletként engedélyezett eljárások alkalmazása;

11.   Energetikai hasznosítás az anyagáramonkénti jogszabályokban meghatározott mértékig megengedett.”

- A hasznosítási kötelezettség külföldön való teljesítését a hulladékhasznosítóval kötött szerződés, a hulladékhasznosításra kiszállított anyag ellenértékéről szóló számla, a kiszállított anyag ellenértékéről szóló számla pénzügyi teljesítését igazoló bizonylat, továbbá a hasznosító által kibocsátott hasznosítói igazolás másolatával igazolja a kötelezett.

- Az is lényeges, hogy a termékdíj-mentesség és a termékdíj-kedvezmény együttesen is igénybe vehető.

- Az újrahasználható és nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás termékdíjának levonási részletszabályai, valamint a nyilvántartási szabályok a Kt. 5/E. § (1)-(3) bekezdésében meghatározottak szerint kerültek módosításra, azzal, hogy a kereskedelmi csomagolás levonásának ellenőrzése során a mentességi engedély ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen – pl.: Kt. 5/E. § (1) bekezdés és 3. számú melléklet, valamint   a KtKr. 1. számú melléklet – alkalmazni.

- Mivel a műanyag (bevásárló-reklám) táska H termékdíjtétele (is) megszűnik 2010-től, ezért ezen termékdíjtétel számlán történő külön átvállalása is megszűnik, vagyis a számlán történő átvállalás részletszabálya az, hogy a kötelezett termékdíj-fizetési kötelezettségének egésze, egyben vállalható át. A KtKrm. szerint a számlán való átvállalás esetén, a számlán feltüntetendő szövegek:

1. csomagolás esetén „a termékdíj-fizetés átvállalásra került, mivel a hasznosítási díj a (cég neve) ........... hasznosítást koordináló szervezetnek, valamint az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból ....... Ft megfizetésre került”;

2. kenőolaj esetén „a termékdíj fizetés alól mentes, mivel a bruttó árból ......... Ft termékdíj megfizetésre került”.

- A szerződéses átvállalás nyilvántartás vételi szabályai a Kt. 2/A. § (3) bekezdésének 2010-től hatályos rendelkezési szerint változtak. Az általános szabálytól eltérően a kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezettnek a koordináló szervezettel kötött átvállalási szerződését nem kell benyújtania a nyilvántartásba vétel szempontjából, csak bejelentési kötelezettsége van, illetve a szerződés másolatát kell beküldeni.

- Fontos változás, hogy a 3923 21 és 3923 29 vámtarifaszámú – a forgalmazás helyén, a forgalmazott termékhez adott, fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolásként funkcionáló – műanyag zsák és zacskóra vonatkozó mentességi kérelmet 2010. március 31-ig lehet benyújtani, melyet a Főfelügyelőség 2010. január 1-jétől adja meg. Ez a szabály nem alkalmazható a műanyag (bevásárló-reklám) táskára, mivel ezen termékdíj-köteles terméknél 2010-ben a mentességi szabályok helyett a levonási szabályokat kell értelemszerűen (pl.: Kt. 5/E. § (1) bekezdés és 3. számú melléklet, valamint a KtKr. 1. számú melléklet szerint) alkalmazni.

/A műanyag zsák és zacskóra , illetve a műanyag (bevásárló-reklám) táskára vonatkozó 2010. évi szabályokat külön szakcikkben kívánom ismertetni. Várható megjelenés: 2010. január/

- A termékdíj-köteles termékekre vonatkozó mentesség feltételeket, valamint a hasznosítási arány mértéket a KtKrm. 1. számú melléklete tartalmazza, melyek részletes ismertetésére ezen cikk keretein belül nem kerül sor.

- A Kt. 2. § (2) bekezdése szerinti termékdíj-köteles termékek lehatárolását, besorolását  a KtMr. 4. számú melléklete (csomagolás esetében 7. számú melléklete) tartalmazza. A 4. számú mellékletben lévő termékek meghatározásánál a 2010. január 1-jén hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifaszámokat kell figyelembe venni, vagyis a BIZOTTSÁG 948/2009/EK RENDELET-ét a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet (Kombinált Nomenklatúra) I. mellékletének módosítását.

- Négy termék esetében változás van a KtMr. 4. számú mellékletében, melyekre érdemes odafigyelni:

1.   Új gumi légabroncs, kivéve a 4011 50 00 vtsz. alá tartozó termékeket: ex 4011.

(Vagyis az új kerékpár gumiabroncsok továbbra sem, viszont az új motorkerékpár gumiabroncsok 2010. évtől már termékdíj-kötelesek.)

2.   Elektromos akkumulátorok a 8507 80 20 a 8507 80 30 és a 8507 90 vtsz. kivételével: ex 8507.  

(Tehát a nikkel-hibrid, a litium-ion akkumulátorok, valamint az akkumulátor alkatrészek 2010-től nem termékdíj-kötelesek.)

3.   Személymérleg, csecsemőmérleg is, háztartási mérleg: ex 8423 10

4.   Legfeljebb 1000 V feszültségű elektromos áramkör összekapcsolására vagy védelmére, vagy elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgáló készülék, (például kapcsolók, relék, olvadó biztosítékok, túlfeszültség-csökkentők, dugaszok, foglalatok, lámpafoglalatok és más csatlakozók, csatlakozódobozok, kivéve a 0,5 és 350 A áramhatárok közötti motorindító, túlterhelés és zárlat ellen védő, valamint elosztóáramkörök azonnali vagy késleltetett kapcsolására alkalmazott, kézzel, vagy elektromágnessel működtetett kapcsolószerkezet, eszköz), optikai szálakhoz, optikai szálból álló nyalábokhoz vagy kábelekhez való csatlakozók:  ex 8536

(kivételként kerültek meghatározásra dőlt betűvel jelzett termékek)

- Alapesetben a termékdíj-köteles termékkel végzett tevékenység megkezdését az első fizetési kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni. Ez alól kivételt képez a termékdíj-átalány fizetésére kötelezett személy, akinek 2010. április 20-áig, vagy ha év közben válik ugyanezen személy termékdíj-fizetésre kötelezetté, akkor a kötelezetté válást követő 15 napon belül kell a KtMr. 2. számú melléklet II. pontja szerinti (BJ1-es részletező lapon) bejelenteni.

- A 2010-től hatályos KtMr. 7. számú melléklete a személyi hatályban, a tárgyi hatályban (pl.: 2010-től a hűtőközeg nem termékdíj-köteles vagy a kereskedelmi csomagolás darab alapú termékdíjtétele helyett 2010-től tömeg alapú termékdíjtétel kell alkalmazni, stb.), a mentességben, a levonásban lévő jogszabályi változásokat a KT kód 1-3, a KT kód 4-5. és a KT kód 6-7 pozíciójában nyomonköveti, ezért a jövő évi termékdíj bevallásoknál érdemes figyelemmel lenni ezen kódok helyes alkalmazására is.

- A Kt. változásai alapján – a „A 2009. évi CXI. törvénnyel módosul a termékdíj törvény” című szakcikkben ismertetettek – a láncügyletre, a csekély összegű támogatásokra, illetve a hűtőközegek vonatkozó szabályokat a KtMr. 2. számú melléklete szerinti bejelentés, valamint a 3. számú melléklete szerinti bevallás során 2010-től nem kell alkalmazni.