2009.01. A GLN és GTIN számok szerepe

A GLN és GTIN számok szerepe a termékdíjas szabályozásban 2009-ben

A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos jogszabályok 2003 óta írják elő a globális GS1 (2005 előtt EAN) rendszerben, a világ 108 országában ismert és alkalmazott azonosítószámok, azaz a GLN és a GTIN számok használatát. A globális azonosítószámok bevezetésének célja 2003-ban az volt, hogy a környezetvédelmi termékdíjas, valamint az ezzel kapcsolatos, hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban érintett szervezetek (kötelezettek, hulladékkezelők, koordináló szervezetek), a termékdíjköteles termékek és a belőlük keletkező hulladékok nemzetközileg is egyértelműen azonosíthatóak, a termékdíj-fizetéssel kapcsolatos tevékenységek és folyamatok pedig átláthatóbbak és nyomon követhetőbbek legyenek.

A GLN szám funciója, kiadása és szerepe a termékdíjas szabályozásban

A GLN szám (Global Location Number – Globális Szervezet- / Hely Azonosító Szám)

jogi és természetes személyek,
szervezetek, valamint
fizikai, funkcionális és földrajzi helyek

azonosítására alkalmas. A GLN szám világszerte a GS1 tagszervezetek által kiadható, szabványos felépítésű azonosítószám, amely az egyértelmű azonosítást és ezen keresztül az elektronikus kommunikációt szolgálja.

A GLN szám regisztrációja során a GS1 Magyarország egy olyan szervezetazonosító GLN számot ad ki, amely a vállalkozást, mint gazdálkodó egységet, illetve államigazgatási, költségvetési intézményt azonosítja be.

Amennyiben a vállalkozás további helyeket (pl. telephelyeket, raktárakat, üzleteket, földrajzi helyeket, a hulladék keletkezésének fizikai helyét stb.) kíván GLN számmal beazonosítani, különböző hosszúságú cégprefixeket igényelhet a GS1 Magyarországtól az azonosítási feladat elvégzéséhez. Az így létrehozott helyazonosító GLN számok ellenőrzés után a GS1 Magyarország adatbázisában láncolásra kerülnek a vállalkozás szervezetazonosító GLN számához.

A GLN szám a hazai környezetvédelmi termékdíjas szabályozásban[2] a termékdíj-fizetésre kötelezett vállalkozások, illetve egyéb, a szabályozásban érintett szervezetek (hulladékkezelést koordináló szervezetek, hulladékkezelők) egyértelmű és globálisan is értelmezhető azonosítását biztosítja a vámhatósággal, valamint az illetékes környezetvédelmi és egyéb hatóságokkal történő kommunikációban. Használata 2003. április 19-étől kötelező.

Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat az eseteket, amikor – 2009. január 1-jétől – az érintett kötelezett vállalkozásoknak, illetve egyéb, a szabályozásban érintett szervezeteknek a termékdíjas jogszabályok alapján GLN számra van szükségük:

1. A termékdíjköteles termékkel végzett tevékenység vámhatósághoz történő bejelentésekor, a kötelezett nyilvántartásba vételének megkérésekor. (A vámhatóság az ügyfelet a VPID szám és GLN szám alapján veszi nyilvántartásba és tartja nyilván. A kötelezetteket, valamint a termékdíjas kötelezettség végrehajtásában résztvevő személyeket a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szintén GLN szám alapján tartja nyilván). A bejelentések és kérelmek teljesítéséhez az alábbi konkrét ügyfelek esetében szükséges a GLN szám megadása a KT09 nyomtatványcsomag adott lapján:

a) termékdíjfizetésre kötelezett (Főlap)

b) termékdíjfizetésre kötelezett képviselője (Főlap)

c) láncügyletben részt vevő belföldi vevő, illetve a kiszállítást végző (Bejelentőlap a láncügyletről, BJ3)

d) képviselő (Bejelentőlap a képviseletről, BJ4)

e) hasznosítás-mentességi feltétel teljesítéséhez alkalmazott hulladékkezelő (külföldi hulladékkezelő esetén csak a GLN szám szükséges) (A hasznosítás-mentességi feltétel teljesítéséhez alkalmazott hulladékkezelők felsorolása, BJ5)

f) termékdíjfizetésre kötelezett (Termékdíjfizetési kötelezettség készletre történő vételkor keletkeztetetésének bejelentése, BJ6)

g) hulladékkezelő (Kereskedelmi csomagolás esetében egyéni tömeg-darab arány nyilvántartásba vételi kérelem, KE6)

h) termékdíj-fizetési kötelezettséget átadó és átvállaló (Átvállalási szerződés nyilvántartásba vételi kérelem, KE7)

2. A termékdíj-fizetési kötelezettségről szóló havi vagy negyedéves bevallás vámhatósághoz történő benyújtásakor. A bevallások teljesítéséhez az alábbi konkrét ügyfelek esetében szükséges a GLN szám megadása a KT09 nyomtatványcsomag adott lapján:

a) termékdíjfizetésre kötelezett (Főlap)

b) termékdíjfizetésre kötelezett képviselője (Főlap)

c) hulladékkezelési tevékenységet végző GLN száma (Bevallás a mentességhez kötődő hulladékkezelési tevékenységről, HAS)

d) csatlakozott partnerek GLN száma (Hasznosítás koordináló szervezet bevallása az átvállalt mennyiségekről, HKS)

3. A termékdíjköteles termék importjához kötődően a vámhatósági intézkedések céljából benyújtott egységes vámokmány benyújtásakor (3. számú melléklet az egységes vámokmány kitöltési útmutatójához);

4. Hasznosítást koordináló szervezet illetékes környezetvédelmi hatóságnál történő nyilvántartásba vételekor: a hasznosítást koordináló szervezet, a koordináló szervezeten keresztül mentességben részesülő kötelezettek, valamint a koordináló szervezettel szerződött hulladékkezelő partnerek GLN számainak megadása; (A hasznosítást koordináló szervezet továbbá a rajta keresztül mentességben részesülő kötelezetteket név, székhely, adószám, GLN és VPID szám megadásával köteles nyilvántartani.)

5. A termékdíjfizetés alóli mentességi kérelem illetékes környezetvédelmi hatósághoz történő benyújtásakor;

6. A termékdíj visszaigénylésére vonatkozó nyilvántartások tartalmi követelményei között a termékdíj visszaigénylőjének és a termékdíj befizetőjének GLN-számmal történő azonosítása;

7. A kenőolaj hasznosítása esetén történő termékdíj-visszaigényléskor a kötelezettnek, használt vagy hulladékká vált kenőolaj átadójának, használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításra átvevőjénak GLN-számmal történő azonosítása, az átadók és az átvevők esetében a szervezet- és a telephely-azonosító GLN szám megadása is szükséges a visszaigénylési kérelemben;

8. Hulladékhasznosítói szolgáltatás megrendeléshez kapcsolódó negyedéves beszámoló illetékes környezetvédelmi hatósághoz történő benyújtásakor, illetve az ezekhez kapcsoló belső nyilvántartásokban (a szolgáltatás megrendelést teljesítő, valamint a szolgáltató beszállítóinak és vevőinek GLN számmal történő azonosítása).

A GTIN szám funkciója, kiadása és szerepe a termékdíjas szabályozásban

A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos jogszabályok bizonyos esetekben a termékdíjköteles termékek egyedi azonosítását írják elő. Az egyedi azonosítás elvégzésével és az ehhez kötődő bejelentési, nyilvántartásba vételi kötelezettségek teljesítésével az érintett szervezetek kedvezményben, mentességben részesülhetnek, visszaigényelhetik a befizetett termékdíjat, vagy egyéb jogosultságokat vehetnek igénybe.

A GTIN szám (Global Trade Item Number – Globális Kereskedelmi Áruazonosító Szám) bármely kereskedelmi áru – az egész világon történő – egyedi azonosítására alkalmas, világszerte a GS1 tagszervezetek által kiadható, illetve a GS1 tagszervezetek által kiadott cégprefixek alapján a gazdálkodó által kiadható, szabványos felépítésű azonosítószám, amely az egyértelmű azonosítást és ezen keresztül az elektronikus kommunikációt szolgálja. A GTIN szám felépítését az alábbi ábra mutatja be.

2. ábra

A GTIN szám a hazai környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó szabályozásban – 2003. április 19-étől, illetve bizonyos esetekben 2005. január 1-jétől – speciális esetekben a termékdíjköteles termékek egyedi, egyértelmű és globálisan is értelmezhető azonosítását biztosítja az illetékes hatósággal történő kommunikációban.

Az alábbiakban felsoroljuk azokat az eseteket, amikor az érintett jogalanyoknak – 2009. január 1-jétől – a termékdíjas jogszabályok alapján GTIN számra van szükségük:

1. Újrahasználható termékdíjköteles termékek bejelentésekor az újrahasználható termékdíjköteles termék azonosításához (KT08 nyomtatványcsomag, BJ2-es lap); Több felhasználó által használt, szabványos csomagolási összetevők, csomagolóeszközök törzsadatai, valamint GTIN száma a GS1 Magyarország honlapján (http://www.gs1hu.org) működtetett, nyilvános Göngyöleg–RTI elektronikus katalógusban bárki számára elérhető. Amennyiben az újrahasználható termékdíjköteles termék rendelkezik GTIN azonosító számmal, akkor a BJ2-es lapon csak a termék GTIN száma, neve, valamint az éves nyitókészlet adatok megadása kötelező.

2. A kötelezettek az újrahasználható kereskedelmi csomagolások „E” termékdíjtétel levonása jogszerűségének igazolása érdekében vezetett nyilvántartásokban szükséges:

a) a tárgyévben forgalomba hozott újrahasználható csomagolóeszközök GTIN számmal történő azonosítása (elkülönítve egymástól az első és már nem első alkalommal használt újrahasználható csomagolóeszközöket);

b) a visszavett újrahasználható csomagolóeszközök GTIN számmal történő azonosítása;

c) a leselejtezett újrahasználható csomagolóeszközök GTIN számmal történő azonosítása.

3. Mentességi kérelem benyújtásakor az újrahasználat vonatkozásában a termékdíjöteles kereskedelmi csomagolások azonosítása;

4. A termékdíj visszaigénylésére vonatkozó nyilvántartások tartalmi követelményei között az alábbi termékek GTIN számmal történő azonosítása szükséges:

a) a közvetlen anyagként (alapanyagként) felhsznált termékdíjköteles termék;

b) a közvetlen anyagként (alapanyagként) felhasznált termékdíjköteles termékből előállított termékdíjköteles termék;

c) nemzetközi szerződés alapján, valamint az Észak-atlanti Szerződés Szerezete Biztonsági Beruházási programja megvalósítása keretében behozott és felhasznált termékdíjköteles termék;

5. Kenőolaj hasznosítása esetén történő negyedéves termékdíj-visszaigényléskor a termékdíjköteles kenőolaj azonosítása a termékdíj-visszaigénylés iránti kérelemben;

6. Hulladékhasznosítói szolgáltatás megrendeléshez kapcsolódó negyedéves beszámolóban: hasznosításból (újrafeldolgozásból és energianyerésből származó termékek esetén) keletkező termék azonosítása.

___________________________________________________________________________