Termékdíj-fizetési kötelezettség megállapítása és levonási jogosultságok alkalmazása a gyakorlatban a 2010.01.01-től hatályos termékdíjas jogszabályok alapján

1. Élelmiszerbolt tevékenységének bemutatása (háttér-információk)

Éjjel-nappal nyitva tartó, 49 m² alapterületen működő élelmiszerbolt termékdíj-fizetési kötelezettségének megállapítása céljából számba veszi azokat a tevékenységeket, amelyek során termékdíjköteles termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása történik. Ez alapján az alábbi, termékdíj-fizetési kötelezettséggel járó tevékenységeket állapítja meg:

A fenti tevékenységek során megjelenő termékdíjköteles termékek az alábbiak:

1. csomagolás - a-b-c) pontok;
2. kereskedelmi csomagolás - d) pont;
3. reklámhordozó papír - e) pont.

A fenti termékdíjköteles termékek közül:

1. tömeg alapú termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezik az a), b) és c) pontokban foglalt csomagolások után, az egyes csomagolások anyaga szerinti elkülönítendő termékdíj-tételekkel;
2. tömeg alapú termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezik a d) pontban foglalt kereskedelmi csomagolás után, a kereskedelmi csomagolásra vonatkozó termékdíj-tétellel;
3. tömeg alapú termékdíjat kell fizetni az e) pontban foglalt reklámhordozó papír után.

Az élelmiszerboltnak elkülönítve kell nyilvántartania az 1. fejezet a-b-c) pontjaiban bemutatott tevékenységek keretében csomagolásra felhasznált (vagy a vásárlók számára csomagolási célból biztosított) csomagolóanyagokat, csomagolóeszközöket. Alapesetben a termékdíj-fizetési kötelezettség a csomagolás első belföldi forgalomba hozatalakor keletkezik, ami az élelmiszerbolt esetében a gyakorlatban azt jelenti, hogy vezetni kell az adott csomagolóanyagok, csomagolóeszközök havi fogyását (ehhez esetlegesen a napi fogyás vezetése is szükséges lehet). A havonta csomagolási célból felhasznált csomagolóanyagok, csomagolóeszközök tömege lesz a termékdíj-fizetési kötelezettség alapja.

Figyelem! Az élelmiszerbolt dönthet úgy, hogy a csomagolás esetében az egyes csomagolási összetevők (csomagolóanyagok, csomagolóeszközök) készletre történő felvételének napján keletkezteti a termékdíj-fizetési kötelezettséget. Sok esetben ugyanis könnyebb lehet a készletre vett mennyiségek nyomon követése, mint a havi fogyás pontos vezetése. A készletre vétel napjának, mint a termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezési időpontjának választásához azonban teljesíteni kell a termékdíj-törvényben előírt feltételeket. Többek között erről a döntésről a tárgyévet megelőző év december 20-áig bejelentést kell tenni a vámhatóság részére, amelyre a tavalyi évben a KT09-BEJKE nyomtatvány 3.0 verziójának használatával nyílott lehetőség. Ezt követően a tárgyévet megelőző év december 31-én, a készleten levő termékdíjköteles termékekről leltárt kell készíteni és ezek után a termékdíjat – a tárgyévben érvényes termékdíjtétel mértékével – tárgyév január 20-ig be kell vallani és meg kell fizetni. (Ez utóbbi bevallást 2010-re, mint tárgyévre vonatkozóan 2010. január 20-áig a KT09-KESZ nyomtatványcsomag használatával kellett megtenni.) Ezt követően a tárgyévben már a készletre vett mennyiségek jelentik a termékdíj alapját és a készletre vételkor keletkezik a díjfizetési kötelezettség. (A részletes szabályokról bővebb információ található a Termékdíj Tanácsadó Portálon tavaly megjelent „Termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezése készletre vétellel I-II-III.” című szakcikkekben, amelyek az „Szakcikkek” menüpont alatt érhetőek el.)

A jelen példában szereplő élelmiszerbolt 2009. december 20-áig nem tett bejelentést a vámhatóság felé a  „készletre történő felvételének napján keletkező termékdíj-fizetési kötelezettség” választásáról, így 2010-ben az általa csomagolási célból felhasznált, illetve vevőknek biztosított csomagolóanyagok, csomagolóeszközök forgalomba hozatalát (fogyását) kell vizsgálnia minden hónapban. Ezek alapján az alábbi mennyiségeket tudja havonta megállapítani a termékdíj-fizetési kötelezettsége alapjaként:  

• papírzacskó fogyása egy adott hónapban: 1500 db (10 gramm / db), 15 kg
• társított (papír-műanyag) csomagolópapír fogyása egy adott hónapban: 200 ív (100 gramm / ív), 20 kg, amelyből 10 kg papír, 10 kg műanyag (a társított csomagolóeszköz az egyes összetevőire fizikai úton szétválasztható, az egyes összetevők aránya 50-50%, ezért az egyes anyagfajtákat termékdíj-fizetés szempontjából külön kell kezelni);
• műanyag zacskó fogyása egy adott hónapban: 1000 db (5 gramm / darab), 5 kg

Az élelmiszerbolt fizetési kötelezettsége a fenti termékdíjköteles csomagolások után a belső nyilvántartások alapján az adott tárgynegyedévben az alábbiak szerint alakulna teljes termékdíj fizetés esetén: 

Figyelem! Az élelmiszerbolt a fenti csomagolási összetevőkből csomagolást hoz létre, ezért a csomagolási hulladék gyártókra vonatkozó visszavételi és hasznosítási kötelezettségeinek is eleget kell tennie, hiszen „a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet” 6. §-ának rendelkezései rá is vonatkoznak. Az élelmiszerbolt a csomagolási hulladék visszavételi és hasznosítási kötelezettségét teljesítheti egyéni teljesítőként, vagy csatlakozhat hasznosítást koordináló szervezethez, ezáltal mentességet szerezhet az anyagfajtánként elkülönített csomagolások termékdíja alól. A bevallási kötelezettségét azonban mentesség esetén is teljesítenie kell!

A példában szereplő élelmiszerbolt csomagolási hulladék hasznosítását koordináló szervezethez csatlakozott, így rajta keresztül az anyagfajtánként elkülönített csomagolások termékdíja alól teljes, illetve ezen belül az ún. „eladótéri” műanyag zacskók esetében részleges termékdíj alóli mentességben részesül.

Jelen példában szereplő élelmiszerbolt nem rendelkezik a műanyag zsákok és zacskók termékdíja alóli teljes mentességhez szükséges mentességi engedéllyel, így az általa a vásárlóknak a zöldségek, gyümölcsök becsomagolásához biztosított műanyag zacskók termékdíja alól a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül csupán 80%-os mentességet tud szerezni.

Az élelmiszerbolt fizetési kötelezettsége a termékdíjköteles csomagolások után a belső nyilvántartások alapján az adott tárgynegyedévben az alábbiak szerint alakul termékdíj alóli mentesség esetén: 

A fenti adatokat a negyedéves termékdíj-fizetési kötelezettségről szóló bevallások benyújtására szolgáló KT10-BEV nyomtatványcsomag „BEV” lapján kell szerepeltetni.

3. Kereskedelmi csomagolás után keletkező termékdíj-fizetési kötelezettség meghatározása (műanyag bevásárló-reklám táska)

Az élelmiszerboltnak elkülönítve kell nyilvántartania a vásárlóknak a pénztárnál adott műanyag (bevásárló-reklám) táskákat, amelyek a csomagoláson belül a kereskedelmi csomagolások csoportjába tartoznak. Műanyag (bevásárló-reklám) táskának minősülnek – a termékdíj-törvényben 2009. június 1-jétől életbe lépett definíció szerint – a fogyasztói- vagy gyűjtőcsomagolt, illetve csomagolatlanul forgalmazott kiskereskedelmi termékek, áruk, reklámanyagok szállítására szolgáló hajlékonyfalú hordtasak vagy hordtáska csomagolások. 

Az élelmiszerbolt havonta vizsgálja a műanyag (bevásárló-reklám) táskák fogyását, amely alapján meg tudja határozni az ezek után keletkező termékdíj-fizetési kötelezettsége alapját:

A fenti adatokat ugyancsak a negyedéves termékdíj-fizetési kötelezettségről szóló bevallások benyújtására szolgáló KT10-BEV nyomtatványcsomag „BEV” lapján kell szerepeltetni.

A következő fejezetben azt vizsgáljuk meg, hogy az élelmiszerbolt a műanyag (bevásárló-reklám) táska, mint kereskedelmi csomagolás után keletkező termékdíj-fizetési kötelezettségét milyen esetekben és feltételekkel tudja csökkenteni a megfelelő levonási jogosultságok igénybevételével. Célunk nem a levonási szabályok jogszabályok szerinti részletes, elméleti ismertetése, hanem annak gyakorlati alkalmazásának bemutatása.

4. Kereskedelmi csomagolás után keletkező termékdíj-fizetési kötelezettségből érvényesíthető levonások meghatározása (műanyag bevásárló-reklám táska)

Az élelmiszerbolt a termékdíj-törvény 5/E. § (1) bekezdése szerinti, ún. 70%-os levonási lehetőséget alkalmazhatja, ha az adott tárgynegyedévben a kötelezettségébe tartozó összes csomagolás mennyiség (kereskedelmi és nem kereskedelmi csomagolás) vonatkozásában a felső hasznosítási arány (2010-ben: 56%) teljesítését igazolja úgy, hogy emellett az anyagában történő hasznosítás mértéke a teljes mennyiségre, illetve a hasznosítás mértéke csomagolás anyagonként eléri az 53/2003. Korm. rendelet 1. sz. mellékletének b) pontjában előírt arányszámokat. A hasznosítási arányok teljesítését az élelmiszerbolt a hasznosítást koordináló szervezete által adott igazolás adataival fogja igazolni.

Az élelmiszerbolt a termékdíj-törvény 5/E. § (2) bekezdése alapján – egy adott tárgyidőszakban – további levonási jogosultságot érvényesíthet, amennyiben a műanyag (bevásárló-reklám) táskából keletkezett hulladék anyagában történő hasznosítását igazolja. Ebben az esetben a műanyag (bevásárló-reklám) táskából keletkezett hulladék adott tárgyidőszakban igazoltan anyagában hasznosított mennyisége után keletkező termékdíj-fizetési kötelezettségének 100 %-át levonhatja a befizetési kötelezettségéből. Az anyagában való hasznosítási mennyiséget az élelmiszerbolt ugyancsak a hasznosítást koordináló szervezete adataival fogja igazolni.

Nézzük meg, hogy milyen, a koordináló szervezet által biztosított hasznosítási adatokkal tudja az élelmiszerbolt az előbbi két levonási jogosultságot alátámasztani!

A koordináló szervezet által 2010. év első negyedévére kiadott, a teljes csomagolásmennyiség vonatkozásában a felső hasznosítási arány teljesülését alátámasztó igazolás az alábbi, az élelmiszerboltra jutó hasznosítási mennyiségeket tartalmazza: 

A fentieken túlmenően a koordináló szervezet által 2010. év első negyedévére kiadott igazolás a műanyag (bevásárló-reklám) táskákra vonatkozóan az alábbi az élelmiszerboltra jutó anyagában való hasznosítási mennyiségeket tartalmazza: 

A koordináló szervezet által kiadott igazolásban szereplő hasznosítási adatokat a negyedéves termékdíj-fizetési kötelezettségről szóló bevallások benyújtására szolgáló KT10-BEV nyomtatványcsomag levonást részletező, ún. „UHB” lapján kell szerepeltetni.

A fenti adatok alapján megállapítható, hogy az élelmiszerbolt 2010 első negyedévében jogosult egyrészt a kereskedelmi csomagolás – jelen esetben a műanyag (bevásárló-reklám) táska – után keletkező termékdíj-fizetési kötelezettsége esetében a 70%-os levonás alkalmazására, továbbá a fennmaradó termékdíjból az anyagában hasznosított műanyag (bevásárló-reklám) táska mennyiség (2 kg) után a 100%-os levonás alkalmazására az alábbiak szerint:

A fenti adatokat a negyedéves termékdíj-fizetési kötelezettségről szóló bevallások benyújtására szolgáló KT10-BEV nyomtatványcsomag „VIS” lapján kell szerepeltetni.

Érdemes felhívni a figyelmet az egyes levonási jogosultságok bevallásban történő érvényesítése során a Környezetvédelmi Termékdíj Kódok (KT kódok) 4-5. számjegyében a 71-es és 72-es végződések megfelelő alkalmazására. A KT kódok felépítését és az egyes számjegyek jelentését a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 7. sz. mellékletének I. pontja tartalmazza. Ez alapján a kereskedelmi csomagolások esetében érvényesítendő termékdíj-levonások alkalmával:

• a 71-es végződést kell használni a KT kód 4-5. számjegyében akkor, ha a kereskedelmi csomagolás termékdíja a Kt. 5/E.§ (1) bekezdése szerint a felső hasznosítási arány teljesítésével a 70%-os levonásra kerül;
• a 72-es végződést kell használni a KT kód 4-5. számjegyében akkor, ha a kereskedelmi csomagolás termékdíja a Kt. 5/E.§ (2) bekezdése szerint a nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás anyagában történő hasznosítása után 100%-os levonásra kerül és a hasznosított mennyiség a 71-es kódnál is elszámolásra került.

A levonási jogosultságok alkalmazásával az élelmiszerbolt a műanyag (bevásárló-reklám) táskák után a tárgynegyedévben keletkező 34.200 Ft-os teljes fizetési kötelezettsége összesen 27.740 Ft-tal csökkenthető, így a termékdíj nettó összege a műanyag (bevásárló-reklám) táskák után 6.460 Ft lesz.

5. Termékdíj-fizetési kötelezettség a reklámhordozó papír után

Az élelmiszerbolt által a nyomdától megrendelt, akciós termékek reklámozására szolgáló szórólapok után tömeg alapú termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezik, hiszen a reklámhordozó papírok esetében az első belföldi forgalomba hozó (nyomda) első vevője a termékdíj-fizetésre kötelezett, vagyis az élelmiszerbolt. A reklámhordozó papírok termékdíja alól mentesség megszerzésére nincs lehetőség.

A nyomdától beszerzett szórólapok mennyisége egy adott hónapban: 60 kg, az adott tárgynegyedévben összesen 180 kg. A Kt. szerinti termékdíj-tétel: 26 Ft/kg. A negyedéves termékdíj-fizetési kötelezettség alakulása ez alapján:

A fenti adatokat a negyedéves termékdíj-fizetési kötelezettségről szóló bevallások benyújtására szolgáló KT10-BEV nyomtatványcsomag „BEV” lapján kell szerepeltetni.