A termékdíjas szabályozás célja a kötelezettek ösztönzése környezetvédelmi teljesítmények, környezetvédelmi célok elérésére (erről korábbi cikkben már eset szó). A szabályozás egyik eszközrendszere az ösztönzéshez a mentesség intézménye. A mentesség lényege röviden: a kötelezett a termékdíj megfizetése helyett adott környezetvédelmi feladatot teljesít vagy teljesíttet. A mentesség nem más, mint az állam részéről megelőlegezett bizalom a kötelezett felé, hogy a kötelezett teljesíti a vállalt környezetvédelmi feladatot.

Mentesség szerezhető:

• a gumiabroncsok,
• a csomagolás,
• az akkumulátor,
• a hűtőközeg, valamint
• az elektromos és elektronikai berendezés

termékdíja alól.

Az általános megfogalmazáson túlmenően speciális eset, amelyet szintén mentességnek nevez a szabályozás a csomagolás termékdíj területén, a csomagolásról és csomagolási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 05.) Kormányrendelet 6. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezeti kör mentessége.

Ezen kötelezetti körbe tartoznak azok a felhasználók számára terméket forgalmazó gyártók, akiknek a felhasználóknak forgalmazott termék csomagolása éves szinten

a) műanyag vagy fém esetén összesen a 200 kg-ot,

b) papír vagy fa esetén az 500 kg-ot,

c) üveg esetén a 800 kg-ot

nem haladja meg. A továbbiakban ezt a jogintézményt „kis mennyiségű csomagolás kibocsátók”-nak fogom az egyszerűség kedvért nevezni.

A menteségi intézményrendszer eljárásrendjének másik specialitása az egyedi mentesség, erre azonban a normál eljárásrendet követően térek ki.

 

A mentesség kérelem benyújtásával kérhető

Természetesen az állam a megelőlegezet bizalmat igyekszik megalapoztatni, ezért a kötelezetteknek kérelmet kell benyújtaniuk. A mentességi kérelem benyújtása a környezetvédelmi hatósághoz történik. Ezen belül a benyújtás helye általában az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, hasznosítást koordináló szervezetek esetében az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség. A kis mennyiségű csomagolás kibocsátók kérelmüket szintén az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségre kell benyújtsák.

A kérelmet a kötelezetteknek mindig tárgyévet megelőző év szeptember 30-ig kell benyújtaniuk. Ezt megtehetik személyesen vagy postai úton. Nagyon fontos, hogy ez a dátum jogvesztő határidőnek minősül. Ezen határidő után alap (normál) eljárásban mentességi kérelmet nem lehet benyújtani. Természetesen, ha a határidő (szeptember 30-a) hétvégére esik, abban az esetben a 30-át követő első munkanap a jogszabály szerinti benyújtási határidő.

Mi a helyzet abban az esetben, ha a szeptember 30-ai határidőt lekéstem?  A jogszabály két lehetőséget biztosít.  

1. Az első esetben a késedelemnek külső okai vannak, és ezt a kötelezet igazolni is tudja. Ez az úgynevezett igazolási kérelem, amellyel együtt kell a kérelmet beadni. Igazolási kérelem nélkül megküldött kérelmet a közigazgatási eljárásról szóló törvény alapján a környezetvédelmi hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az igazolási kérelemmel együtt beérkező mentességi kérelem esetében elsődlegesen az igazolási kérelemben foglaltakat vizsgálja meg a környezetvédelmi hatóság. Elsődlegesen az igazolási kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról dönt. Amennyiben az igazolási kérelem elutasításáról dönt, abban az esetben a mentességi kérelmet az előbbi esethez hasonlóan érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Nagyon fontos, hogy az igazolási kérelemben mindenképpen a kötelezett által el nem hárítható külső ok kerüljön meghatározásra. Például nem fogadható el egy cég esetében, hogy a munkatárs betegsége okán esett késedelembe, mivel más munkatársra bízva a feladat elvégezhető lett volna. Természetesen egyéni vállalkozó esetében a betegség megfelelő indok lehet. Viszont ebben az esetben sem elegendő a házi orvos „egyszerű” igazolása (például, lázas beteg szeptember 30-tól október 05-ig), mivel ez nem hátráltatja igazán a kötelezetett. Más kérdés, ha a kötelezett egyéni vállalkozó kórházi ápolásra, kórházi kezelésre szorul, ami miatt akadályoztatva volt, nem volt képes ellátni a kötelezettségét.

Ha a kötelezett a közigazgatási eljárásról szóló törvénynek megfelelő igazolási kérelmet nem tud csatolni, akkor érdemi vizsgálat nélkül elutasítják a kérelmét. Ebben az esetben nyílik meg a kötelezet számára a másik lehetőség, mégpedig a korábban már említett egyedi mentességi kérelem lehetősége.  

2. Egyedi mentességi kérelmet a környezetvédelemért felelős miniszterhez lehet benyújtani tárgyév június 30-ig. A miniszternek a kérelem elbírálásakor vizsgálnia kell a benyújtott kérelem formai és tartalmi követelményeinek való megfelelőségét, a kérelem késedelmes benyújtásának indokát,a megállapított határidő-mulasztás előfordulásának gyakoriságát. Ezen túlmenően a miniszternek vizsgálni a kell, hogy a mentesség utólagos megadása hozzájárul-e a környezetszennyezés megelőzéséhez, csökkentéséhez, a termékdíjköteles termék által okozott környezeti veszélyeztetések, károk megelőzéséhez és csökkentéséhez, valamint a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez. Amennyiben a kérelem a felsorolt követelményeket teljesíti, a miniszter egyedi mentességet adhat, de csak az eredeti kérelem benyújtásának időpontjától.

 

A mentesség díja

A menteségi kérelem igazgatási szolgáltatási díj köteles. ennek díjait a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet határozza meg. (A hivatkozott jogforrás megtalálható portálunk Jogforrások rovata alatt.)

A rendelet alapján az általános mentességi kérelem díja 144 000 Ft. Ez alól kivétel a kis mennyiségű csomagolás kibocsátók kérelme, amelynek díja 8 000 Ft. Az egyedi mentességi kérelem esetében az eljárás díja a normál eljárási díj 15-szöröse.

A mentesség megszerzésének első két feltétele tehát a mentességi kérelem határidőre történő benyújtása és az eljárási szolgáltatási díj megfizetése. Mind a kettő olyan feltétel, amely nélkül az a kérelem érdemi vizsgálatára nem kerül sor, anélkül kerül elutasításra.

Ezen feltételek megléte esetén kerül sor a kérelem érdemi vizsgálatára. A vizsgálat során a környezetvédelmi hatóság igyekszik megállapítani, hogy a kérelmező képes-e a törvényben meghatározott hasznosítási feltételeket teljesíteni. Ennek érdekében a kérelmezőnek be kell mutatnia miként kívánja teljesíteni a követelményeket.

Itt álljunk meg egy pillanatra és kilépve a kérelem témaköréből essék röviden egy-két szó a már más cikkekben is taglalt, itt csak emlékeztetőként szerepeltetni kívánt mentességi feltételek teljesítési lehetőségeiről. Mint azt más cikkekben már olvashatták a menteségi feltételeket a kötelezett teljesítheti egyénileg saját maga vagy erre szakosodott hulladékkezelőkön keresztül, illetve a kötelezett a hasznosítási kötelezettségének átadásáról szerződést köthet hasznosítást koordináló szervezettel. Ezekről még esik később szó, mivel kizárólag a csomagolás területén a menteségi feltételek eltérőek az egyéni, illetve közös (hasznosítást koordináló szervezet) hasznosítása esetében.

 

A kérelem érdemi része, a hasznosítási követelmények teljesítése

Térjünk vissza a kérelemre, amelyben a hasznosítási követelmények teljesítésének bemutatását kell a kérelmezőnek hitelt érdemlően teljesítenie. Itt legfontosabb a hasznosítási aránynak megfelelő hulladékmennyiség várható hasznosításának megalapozottságát alátámasztani. Azaz a kötelezettnek ezen hulladék mennyiség visszagyűjtését és hasznosítását biztosító kapacitások rendelkezésére állását kell igazolja. Értelemszerűen amennyiben a kérelmező rendelkezik ezekkel a kapacitásokkal, akkor ezt a rendelkezésére álló hulladékkezelési engedélyekkel, illetve a korábbi időszak hulladékgazdálkodási teljesítményének bemutatásával tudja igazolni. Jellemzőbb, hogy a kötelezetteknek nem áll rendelkezésére hulladékkezelői kapacitás így vagy erre szakosodott hulladékkezelők szolgáltatásait (kapacitásait) veszik igénybe, vagy hasznosítást koordináló szervezettel lépnek kapcsolatba.

A hasznosítandó mennyiségeket meghatározó hulladékhasznosítási arányszámokat a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Kormányrendelet határozza meg. A hulladékhasznosítási arányszámok termékkörönként, akár anyagfajtánként is eltérőek. Általában elmondható, hogy a mentességi szabályozás igyekszik meghatározni egy intervallumot. Van egy úgynevezett minimális hasznosítási arány, amely alatti teljesítés esetén mentesség nem szerezhető. A felső hasznosítási arány teljesítésével pedig teljes (100%-os) mentesség szerezhető. Ezen intervallumon belül egyenletesen emelkedik a mentesség mértéke. Ezen általános mentességi elv alól kivétel az elektromos és elektronikai berendezések termékköre, valamint a műanyag (bevásárló-reklám) táskák „H” díjtétele alóli menteség. Az elektromos és elektronikai berendezések esetében a mentesség feltétele az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004.(IX.23.) Kormányrendeletben a gyártó részére a tárgyévre meghatározott begyűjtési arány, valamint a tárgyévi hasznosítási és újrafeldolgozási arány és ártalmatlanítási kötelezettség teljesítése. Műanyag (bevásárló-reklám) táskák „H” díjtétele alóli menteség esetében az általános elvben meghatározottak teljesítésével 80%-os mentesség szerezhető. A teljes mentesség további feltétele, hogy a kötelezett a műanyag bevásárló-reklám táskával megegyező használati célú, környezetbarát védjeggyel rendelkező csomagolást, a csomagolás helyén a jogszabályban meghatározott arányban hoz forgalomba.

 

Az általános feltételek az egyes termékköröknél

Gumiabroncs esetében a minimális hasznosítási arány a forgalomba hozott termékdíjköteles gumiabroncs tömeg alapon számított mennyiségének 50%-ának visszagyűjtése és hasznosítása. A hasznosításnál további kikötés, hogy a hulladékhasznosításon belül a hasznosított hulladék 50%-nak anyagában hasznosításnak kell lennie. A teljes mentességhez a forgalomba hozott mennyiség 75% kell visszagyűjteni és hasznosítani, értelemszerűen oly módon, hogy a hasznosított hulladéknak 50%-a anyagában hasznosítással került kezelésre.

A csomagolásról és a kereskedelmi csomagolásról már több cikkben is részletes eset szó, ezért itt most erre nem térek ki részletesen. Arra azonban mindenképen felhívom az olvasó kedves figyelmét, hogy ez az egyetlen termékkör, ahol az egyéni mentesség és a hasznosítást koordináló szervezetek mentességi feltételei eltérnek egymástól.

Akkumulátor esetében a részmentesség feltétele, azaz a minimális hasznosítási feltétel a forgalomba hozott termékdíjköteles akkumulátor (tömegének) 95%-ának visszagyűjtése és a visszagyűjtött hulladék 72%-ának hasznosítása. Ez eltér a gumiabroncsnál leírtaktól, hiszen ott a visszagyűjtött hulladékot 100%-ban hasznosítani kell, itt azonban a műszaki/technológia adottságok okán a visszagyűjtött hulladék teljes mértékben nem hasznosítható. Egy része hulladék marad (nem kezelhető reális költséghatárokon belül), ezért a szabályozás elfogadja, hogy a visszagyűjtött hulladék mennyiségének csak a 72%-a hasznosul.

Nagyon fontos, hogy ez nem jelenti azt, hogy a forgalomba hozott mennyiség 72%-nak visszagyűjtésével és hasznosításával mentesülni lehetne! A teljes mentességhez a forgalomba hozott termékdíjköteles akkumulátor (tömegének) 100%-ának visszagyűjtése és a visszagyűjtött hulladék 72%-ának hasznosítása szükséges.

 

A kezelendő hulladék mennyiségének kiszámítása

A szabályozás a kiszámítható hulladékgazdálkodás érdekében a mentesség kiszámításához szükséges forgalomba hozott termékdíjköteles termék mennyiségét (tömegét) mindig a tárgyévet megelőző év forgalmi mennyiségéhez köti. Mit is jelent ez? A tárgyévben forgalomba hozott termékdíjköteles termék után fizetendő termékdíj alól mentesül a kötelezet, ha a tárgyévet megelőzően forgalmazott mennyiség meghatározott arányának megfelelő hulladékot visszagyűjt és hasznosít (ezzel egyenértékű, ha visszagyűjttet és hasznosíttat, vagy koordináló szervezethez csatlakozik, amely ezen feltételeket teljesítteti hulladék kezelőkkel). Ennek megfelelően ez nem jelenti azt, hogy a tárgyévet megelőzően forgalomba hozott termékdíjköteles termék mennyisége után fizetne még egyszer licenc díjat a kötelezett, hanem mindig a tárgyévi hulladékhasznosítási kötelezettségének díját fizeti meg, azonban a kezelendő hulladék mennyiségének kiszámítására az előző évi forgalma alapján kerül sor.

Ez az összes termékköre igaz ahol mentességet lehet szerezni, kivétel a csomagolás (ideértve a kereskedelmi csomagolást is). A csomagolás esetében az elszámolás alapja mindig a tárgyévben forgalomba hozott csomagolás mennyisége. Ennek alapja az Uniós szabályozásban keresendő, amely kimondja, hogy a csomagolás elszámolásánál úgy kell tekinteni a csomagolást, hogy a tárgyévben forgalomba hozott csomagolás tárgyévben hulladékká is válik.

Természetesen azon cégek esetében, akik újonnan alakultak és ezért nem lehet az előző évi kibocsátást alapul venni, mindig a tárgyévi kibocsátás lesz a mentesség kiszámításának alapja. Ez egészen addig így van, amíg a tárgyévet megelőzően teljes évet nem tud maga mögött a cég, magyarán ez a megalakulását követő második év.

Nagyon fontos, hogy mentességet nem lehet szerezni a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben meghatározott szabályoknak nem megfelelő hulladékkezelési tevékenységgel.

 

A kérelem formai követelményei

A kérelem formai követelményeit az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség határozza meg. A Főfelügyelőség által kialakított formanyomtatvány a Főfelügyelőség honlapjáról ( http://www.orszagoszoldhatosag.gov.hu/index.php?akt_menu=257 ) letölthető.

 

A kérelem tartalmi követelményei

A kérelem tartalmi követelményeit a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Kormányrendelet határozza meg.

Ennek megfelelően a gumiabroncs, hűtőközeg, csomagolás, akkumulátor, elektromos és elektronikai berendezés után fennálló termékdíj-fizetési kötelezettség, valamint a kereskedelmi csomagolás „H” díjtétele [műanyag (bevásárló-reklám) táska esetében a „H” díjtétel 80%-a] esetén a mentességi kérelemnek tartalmaznia kell:

1. a kötelezett nevét, székhelyét, GLN számát, VPID számát, adószámát, a kapcsolattartó személy nevét, elérhetőségét;

2. az egyéni teljesítő három hónapnál nem régebbi cégbejegyzésének/cégkivonatának hiteles másolatát vagy vállalkozói engedélyének hiteles másolatát;

3. a vállalt hasznosítási arány mértékéről szóló nyilatkozatot;

4. amennyiben a hulladékkezelést nem az egyéni teljesítő végzi, a kezelést ténylegesen végző szervezettel/szervezetekkel kötött szerződések másolatát;

5. a szerződött hulladékbegyűjtők, valamint hulladékkezelők felsorolását;

6. a termékből történő hulladékkeletkezés, valamint a keletkező hulladék kezelési módjának bemutatását;

7. az egyéni teljesítő, illetve a hulladékbegyűjtést, hulladékkezelést ténylegesen végző szerződéses partnerek tárgyidőszakban rendelkezésre álló hulladékkezelési kapacitásának bemutatását;

8. nyilatkozatot a szolgáltatásmegrendelés keretében hasznosított hulladékmennyiségről;

9. a benyújtást megelőző négy negyedév anyagmérlegét;

10. a kért mentességi időszakra tervezett anyagmérleg adatokat.

A műanyag (bevásárló-reklám) táska „H” díjtételének 80% feletti része alóli mentességi kérelem esetében az előzőekben felsoroltak közül az 1. és 2. pontjában meghatározottak mellett a kérelemnek tartalmaznia kell:

1. a kérelemmel érintett termékdíjköteles termék(ek) azonosítását;

2. a csomagolás helyén (több értékesítő hely esetén annak összesített) vállalt „mt” arány mértékéről szóló nyilatkozatot;

3. a Kötelezett és a környezetbarát védjeggyel rendelkező csomagolóeszközt szállító szervezet (Szállító) között létrejött megállapodás másolatát;

4. a Szállító és a Környezetbarát Termék Kht. közötti érvényes védjegyhasználati szerződés másolatát.

A fentiekben felsorolt adatokkal és dokumentumokkal a kötelezett alá támasztja a várható környezetvédelmi teljesítést. Egyéni mentesség esetén a kérelmet az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség mind formai, mind tartalmi szempontból megvizsgálja. Szükség esetén hiánypótlásra szólít fel és a kérelmeket – szakmai véleményével együtt megküldi az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség részére. A Főfelügyelőség dönt a kérelmekről és erről határozatot hoz.

A Főfelügyelőség határozata ellen jogorvoslatra van lehetőség. A fellebbezést a Főfelügyelőségre kell benyújtani. A Főfelügyelőség megvizsgálja a fellebbezést és dönthet saját hatáskörben határozatának megváltoztatásáról. Ez olyan esetben fordulhat elő, amikor a Főfelügyelőség egyetért a fellebbezésben leírtakkal. Minden más esetben a Főfelügyelőség a fellebbezést a véleményével és az elsőfokú eljárás során keletkezet dokumentumokkal együtt megküldi a másodfoknak, azaz a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak. Például a kérelmező késedelmesen nyújtotta be a mentességi kérelmét a hatóságnak. Ilyen esetben a másodfokú eljárásban a Minisztériumnak nincs sok mozgástere. Megvizsgálja, hogy a kérelem ténylegesen késedelmesen került-e be benyújtásra, és a kérelmező hitelt érdemlően igazolta-e a késedelem okát vagy sem. A Minisztérium megvizsgálva a fellebbezést és az első fokú eljárás jogszerűségét dönt a fellebbezésről. Dönthet úgy, hogy helyben hagyja az első fokú szerv határozatát, vagy megsemmisíti az elsőfokú szerv határozatát és új határozatot hoz, vagy eljárási hiányosságok esetén  új eljárásra kötelezi az elsőfokú hatóságot.

A másodfokú határozattal szemben bírósághoz lehet fordulni.