2011. május 26-án a Magyar Közlöny 55. számában kihirdetésre került a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtására kiadott 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet módosításáról szóló 41/2011. (V. 26.) VM rendelet, melynek módosító rendelkezései érintették a KTM rendelet 7. számú mellékletében található KT kódok listáját, ami befolyásolhatja a bevallások elkészítését.
A módosítás eredményeként a KTM rendelet 7. számú mellékletében található KT kódok 4-5 jegyét meghatározó táblázat az alábbi KT kóddal bővült:
|
80 |
ha a Kt. 4. § (4) bekezdés szerinti eljárást választó kötelezettnek hasznosítást koordináló szervezettel kötött átvállalási szerződése van, és a tényleges hasznosítandó mennyiség alapjának meghatározásához a készletre történő felvételkor keletkezett mentességgel bevallott termékdíjköteles termék mennyisége korrekcióra – külföldre történő kiszállítás – került; |
A módosítás igyekszik megoldani azt a problémát, hogy azon a készletre vétellel történő termékdíjfizetési kötelezettséget választó gazdálkodók – akik hasznosítást koordináló szervezettel átvállalási szerződést kötöttek és a szóban forgó termékdíjköteles termékeket a készletre vételt követően külföldre értékesítették – a bevallásaikban a külföldre igazoltan kiszállított mennyiségeket jogszerűen korrekciózni tudják.
Figyelem! Fentiek értelmében a nevezett KT kódot a bevallásokban jogszerűen csak azon kötelezett alkalmazhatja, aki valamennyi, a KT kódhoz tartozó szövegezésben található kitételnek megfelel.
A feltételek az alábbiak szerint foglalhatók össze:
1. a Kt 4. § (4) bekezdése szerinti készletre vétellel történő termékdíjfizetési kötelezettséget választotta és erre vonatkozóan a jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon bejelentést tett;
2. hasznosítást koordináló szervezettel érvényes átvállalási szerződése van és ez alapján teljes mentességet élvez (termékdíj fizetés teljesítése esetén jelenleg is van jogcím a visszaigénylésre, így ezen esetben az új kód nem alkalmazható);
3. a készletre vett, így a bevallásában megjelenő termékdíjköteles termék mennyiségének egészét vagy részét külföldre értékesítette és a szóban forgó termékek igazoltan kiszállításra kerültek.
1. A készletre vétel
Kt. 4. § (4) bekezdése értelmében a kötelezett a tárgyévtől fennálló termékdíjfizetési kötelezettségét a termékdíjköteles termék, illetve csomagolás esetében a csomagolás összetevője készletre történő felvételének napján keletkeztetheti.
Tehát a főszabálytól eltérően – miszerint az első belföldi forgalomba hozatal esetén az értékesítésről kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján, saját célú felhasználás esetén annak költségként történő elszámolásának napján – beszerzéskor keletkezik a termékdíjfizetési kötelezettség.
A Kt. 4. § (4) bekezdés értelmében a kötelezettnek a tárgyévet megelőző év december 20-ig benyújtott – arra vonatkozó – bejelentéssel van módja a termékdíjfizetési kötelezettségének keletkeztetését a díjköteles termék készletre történő vételének napjához igazítani.
Figyelem! A bejelentés határidejének elmulasztása jogvesztő!
2. Az átvállalási szerződés
A mennyiségi korrekciót alkalmazó gazdálkodónak hasznosítást koordináló szervezettel kötött, az adott termékkör vonatkozásában teljes mentességre vonatkozó, érvényes átvállalási szerződéssel kell rendelkeznie.
Hasznosítást koordináló szervezettel kötött érvényes átvállalási szerződésről abban az esetben beszélhetünk, ha annak a vámhatóság részére történő nyilvántartásba vételét a hasznosítást koordináló szervezet kérte és a vámhatóság a nyilvántartásba vételről a hasznosítást koordináló szervezetet és a kötelezettet tájékoztatta, továbbá ha az még érvényes.
Figyelem! Az átvállalási szerződések a jogszabály erejénél fogva a nyilvántartásba vételt követő hónap elsejétől, vagy a szerződésben megjelölt későbbi időponttól alkalmazhatók jogszerűen!
3. A külföldre történő értékesítés és igazolt kiszállítás
A Kt. 20. § 16. pontja értelmében külföldnek az Európai Közösség Magyar Köztársaságon kívüli állama és a harmadik ország tekinthető, így ezen országok valamelyikébe történő értékesítés és igazolt kiszállítás tekinthető külföldi értékesítésnek.
Fentieken túl azonban az alábbi részletszabályokat fontos még megjegyeznünk:
A Kt. 3. § (8) bekezdése értelmében a kötelezett a termékdíj nettó összegét havonta állapítja meg és a termékdíjfizetési kötelezettségéről negyedévente bevallást nyújt be. [Jelenleg a hivatkozott szakasz (14) bekezdésére figyelemmel akkor is be kell nyújtani a tárgyidőszaki bevallást, ha adott időszakra vonatkozóan a kötelezettnek nem volt kibocsátása, tehát termékdíjköteles terméket nem hozott forgalomba, saját célra nem használt fel, vagy jelen esetben nem szerzett be.]
[A Kt. alkalmazásában a környezetvédelmi termékdíj nettó összege az alábbit jelenti: a kötelezettet terhelő, az adómegállapítási időszakban keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettség és a levonható, illetve visszaigényelhető termékdíj különbözete.]
A Kt. fent hivatkozott § (9) bekezdése alapján a – koordináló szervezet által történő átvállalás esetén – a díjfizetési kötelezettségről a kötelezettnek, a hasznosítási kötelezettség teljesítéséről pedig a koordináló szervezetnek kell bevallást tennie.
A készletre vétellel keletkeztetett termékdíjfizetési kötelezettség jogcímének sajátossága, hogy a díjfizetési kötelezettség keletkezése megelőz mindennemű annak csökkentésére vagy visszaigénylésére vonatkozó jogcímet, így a keletkeztetett fizetési kötelezettség tárgyidőszaki nettósítására nincs mód. A bevallásban mind a keletkeztetett termékdíj-fizetési kötelezettséget, mind a visszaigényléssel / levonással érintett mennyiségeket és összegeket szerepeltetni szükséges.
Ezen jogcímet választó gazdálkodók esetében előfordulhat az az életszerű példa, hogy a készletre vett termékdíjköteles termék még a bevallási időszakban, vagy azt követően külföldre kerül értékesítésre, ezért az alábbi gyakorlati példán keresztül levezetve igyekszik a cikk rendezni a felmerülő kérdéseket.
Esetpélda
AB Kft. 2010. december 20-ig készletre vételkor keletkező termékdíjfizetésre vonatkozó bejelentést nyújtott be, majd elkészítette a 2010. december 31-ei állapot szerinti leltárját. A leltár alapján készletre vett termékdíjköteles termékek után keletkező bevallási kötelezettségének 2011. január 20-ig az alábbiak szerint tett eleget. Az AB Kft. hasznosítást koordináló szervezettel kötött érvényes szerződéssel rendelkezik 2011. január 1-jétől 2011. december 31-ig, melyet még 2010. december hónapjában nyilvántartásba vett a hatóság, így azt 2011. január 01-jétől jogszerűen alkalmazhatja.
Tekintettel arra, hogy a KT10KESZ nyomtatványcsomagon bevallott mennyiségek a 2010. december 31-ei állapot szerint leltáron lévő termékdíjköteles termékeket tartalmazza (kizárólag azokat, melyek után a termékdíj még nem került megfizetésre) a mennyiségek – későbbi kiszállítás eredményeként – korrekciója logikailag kizárható ebben a bevallásban.
AB Kft. a II. negyedévben beszerzett és így készletre vett 3000 kg (1000 kg/hó) termékdíjköteles terméket, valamint külföldi gazdálkodótól kapott megrendelés alapján a szóban forgó készletre vett termékből külföldre értékesít május hónapban 500 kg-ot, valamint június hónapban további 500 kg-ot (ebből június 25-ét követően 250 kg-ot).
Figyelem! Tekintettel arra, hogy a KTM rendelet szóban forgó módosítása 2011. június 25-én lépett hatályba, így a szóban forgó (80-as pénzügyi) státuszkód alkalmazása csak ettől a dátumtól tekinthető jogszerűnek! A hatályba lépés dátumára, valamint az átmeneti rendelkezések hiányára való figyelemmel megállapítható, hogy a nevezett KT kód kizárólag 2011. június 25-től kiszállított tételekre alkalmazható.
Tehát a korábban (pl: I. negyedév) készletre vett mennyiségekről benyújtott bevallásokat – még ha azokat érintette is a külföldre történő kiszállítás – a 80-as KT kód használatával sem az aktuális bevallásban visszamenőlegesen korrekciózni, sem pedig – e címen – önellenőrizni nem lehet!
Fentiek értelmében az esetpéldánknál maradva: a június hónapban összesen kiszállított 500 kg mennyiség közül június 25-ét követően 250 kg került kiszállításra.
A II. negyedéves bevallásban (benyújtási határidő: 2011. július 20!) az alábbiak szerint jelenik meg a készletre vett és a kiszállított mennyiség:
Természetesen a nyomtatvány Főlapján a II. negyedévre vonatkozó adatokat szükséges megadni a „Bevallás időszaka” rovatban.
KT11BEV nyomtatvány BEV lapja
A Kt. szabályainak megfelelően a tárgyidőszakban keletkezett kötelezettség havi bontásban és negyedéves összesítésben kerül feltüntetésre. Mentességgel kapcsolatos KT kód alkalmazása esetén a „Ment (%)” rovatban kötelező feltüntetni a mentesség mértékét!
KT11BEV nyomtatvány VIS lapja
A „Megfizetett termékdíj tétel” rovatban kizárólag az eredetileg megfizetett egységnyi termékdíj tétel szerepelhet! Jelen esetben, a teljes mentesség okán ez kizárólag 0 Ft lehet!
A korrekciózott tárgyidőszaki mennyiséget a „80”-as KT kód alkalmazásával a VIS lap megfelelő (a tényleges és igazolt kiszállítás) hónap rovatában szükséges feltüntetni. A II. negyedéves bevallás elkészítése során kizárólag június 25-ét követően kiszállításra került tételek szerepelhetnek!
Esetpélda a tárgyidőszakon túl nyúló kiszállítások esetén felmerülő korrekcióra
Tekintsük át mi történik abban az esetben , ha az AB Kft. 2011. év II. negyedévében készletre vesz (beszerez) 3000 kg (1000 kg/hó) termékdíjköteles terméket, melyből a tárgyidőszakon túl, tehát a III. negyedévben a havi 500 kg-os beszerzései mellett 2250 kg-ot külföldre értékesít. Ebből 1200 kg-ot július, a fennmaradó 1050 kg-ot augusztus hónapban szállítja ki Magyarországról.
Fenti példánk az alábbiak szerint jelenik meg a KT11BEV nyomtatvány alkalmazásával készített III. negyedéves bevallásban:
Természetesen a nyomtatvány Főlapján a III. negyedévre vonatkozó adatokat szükséges megadni a „Bevallás időszaka” rovatban.
KT11BEV nyomtatvány BEV lapja
A fentiek szerint a II. negyedévre kitöltött BEV laphoz fűzött magyarázat értelemszerűen itt is alkalmazandó!
KT11BEV nyomtatvány VIS lapja
A korrekciózni kívánt (kiszállított) tárgyidőszaki mennyiséget a „80”-as KT kód alkalmazásával a VIS lap megfelelő (a tényleges és igazolt kiszállítás) hónap rovatában szükséges feltüntetni, mely jelen példánk esetében a tárgynegyedév 1. (július) és 2. (augusztus) hónapja!
A „Megfizetett termékdíj tétel” rovatban kizárólag az eredetileg megfizetett egységnyi termékdíj tétel szerepelhet! Jelen esetben, a teljes mentesség okán ez kizárólag 0 Ft lehet!
A II. negyedévben készletre vett és így bevallott termékdíjköteles termékek közül tárgyidőszakon túl (tehát a harmadik negyedévben) 2250 kg mennyiségben külföldre értékesített mennyiségek korrekciójára a kiszállításnak megfelelő bevallási időszakban, vagyis a III. negyedéves tárgyidőszaki bevallásban szükséges megtenni. Tehát a II. negyedéves tárgyidőszakon túli kiszállítás okán nem önellenőrizhető a II. negyedéves bevallás!
Összefoglaló megállapítás
A 80-s KT kód alkalmazása gyakorlatilag nem jelent mást, mint a hasznosítást koordináló szervezet felé lejelentett és a vámhatóság részére bevallott mennyiségek összhangjának megteremtésére vonatkozó lehetőség, ugyanis a hasznosítást koordináló szervezetek az átvállalt mennyiségekről negyedévente ugyancsak bevallás benyújtására kötelezettek a vámhatóság felé. A megfelelő adatok rendelkezésre állása érdekében elengedhetetlen, hogy azonos tárgyidőszakra vonatozóan azonos adatok érkezzenek az átvállalási szerződésben résztvevő felektől.
A külföldre történő értékesítés az igazolt kiszállítással a termékdíjas szabályozás egyik visszaigénylési jogcíme, azonban a 80-as KT kód esetében ez nem jelent pénzmozgást, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a KT kód alkalmazásának feltétele, hogy a hasznosítást koordináló szervezettel kötött szerződés értelmében teljes mentességet élvez a gazdálkodó adott termékkör vonatkozásában.
Természetesen az is előfordulhat, hogy adott termékkör vonatkozásában a gazdálkodó nem kap teljes mentességet a hasznosítást koordináló szervezettől, ebben az esetben előfordulhat a befizetett termékdíjnak megfelelő visszaigénylés, azonban ilyenkor a 80-as KT kód alkalmazása nem megengedett! Az így befizetett termékdíj a visszaigénylési jogcímnek megfelelő KT kód alkalmazásával igényelhető vissza.
Fenti esetpéldák kapcsán megállapítható, hogy a hasznosítás alapjaként szolgáló készletre vett mennyiség korrekciózási lehetősége megteremtése ugyan nem valósult meg a teljes év vonatkozásában, azonban 2011. június 25-től lehetőséget biztosít arra, hogy a hasznosítás alapja, mint mennyiség közelítsen a termékdíjköteles termék mennyiségéhez.