A 2010. október 13-án megtartott konferencia összefoglalóját hamarosan közöljük.

Az előadók bemutatóit itt elérhetik:

Markó Csaba VM  Dr. Havas-Kovács Gabriella VM  Bangóné Korbász Katalin VPOP   Debreczeni László VPOP

2010. október 13-án, immáron hatodik alkalommal rendezte meg termékdíjas konferenciáját a Termékdíj Tanácsadó Portál. A konferencia előadásai a 2011. évet érintő várható változásokat (1995. évi LVI. törvény és XLIII. törvény tekintetében) és a Vám- és Pénzügyőrség eddigi ellenőrzésekkel és jellemző hibákkal kapcsolatos tapasztalatait mutatták be.  A konferencián a Vidékfejlesztési Minisztérium képviselői (Dr. Havas-Kovács Gabriella és Markó Csaba.) és a Vám- és Pénzügyőrség szakértői (Bangóné Korbász Katalin és Debreczeni László) vettek részt. (Előadásuk a megszokott módon a Termékdíj Tanácsadó Portálon megtekinthető.) A konferencia második felében megtartott fórumon a jelenlévők kérdezhettek a szakértőktől. Jelen írásomban az elhangzott kérdéseket és az ezekre adott válaszokat tekintem át röviden a következő témakörökbe osztva:

• 2011. év várható változásai
• Termékdíj-fizetési kötelezettségek
• Termékdíj-köteles termékek besorolása
• Csomagolás – kereskedelmi csomagolás – újrahasználható csomagolás

2011. év várható változásai

A fórumon sok kérdés érkezett az előadókhoz a 2011. évre vonatkozó termékdíjas változásokra vonatkozóan, hiszen az eddig megjelent információk szerint jelentősen átalakul a termékdíjas rendszer, melyhez a kötelezetteknek néhány hónapon belül alkalmazkodniuk kell. A Vidékfejlesztési Minisztérium szakértői előadásaikban (lehetőségeikhez mérten) beszámoltak arról, milyen irányú változások várhatók 2011. január 1.-től az 1995. évi LVI. és a 2000. évi XLIII. törvényben. A termékdíjas szabályozás pontos változásai a konferencia időpontjában még nem voltak nyilvánosak. A Termékdíj Tanácsadó Portál szerkesztője, Kovács Csaba tájékoztatta a jelenlévőket, amint nyilvánosságra kerül a törvénytervezet, arról értesíteni fogja a portáltagokat a hírlevélben.

A változásokkal kapcsolatos kérdések jórészt nyitottak maradtak, mivel a konferencia idején az előadók nem rendelkeztek felhatalmazással a szabályozás részletesebb ismertetésére. Így arról nem tudtak információt szolgáltatni, a változások hogyan is érintik a gazdálkodókat és a hulladékhasznosítási kötelezettségeket. A várható változtatások hatásait a Vidékfejlesztési Minisztérium egy hatástanulmány formájában kívánja a jövőben bemutatni. Annyit azonban megerősítettek, hogy

1) A mentesség és a levonás rendszere eltörlésre kerül. A termékdíjfizetésre kötelezett tehát a teljes termékdíjat megfizeti, és a gyártói felelősségnek megfelelően csupán abban az esetben jogosult a befizetett összeg égy részére vonatkozó visszaigénylésre, amennyiben a hulladék kezelését saját maga végzi.

2) A mentesség megszüntetésével a hasznosítást koordináló szervezetek helyét átveszi egy állami tulajdonban lévő szervezet, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség. Az ügynökség a befizetett termékdíjból szolgáltatás megrendelésen keresztül teljesíti a kötelezettek hulladékgazdálkodási kötelezettségeit.

3) A termékdíj-átalány jogintézménye jelenleg egy szűk kör számára biztosított, az új rendszer azonban az átalány alkalmazóinak jogosulti körét jelentősen kibővíti. Az átalányfizetők számára anyagáramok tekintetében pontosan kerül majd meghatározásra a forgalomba hozható csomagolás mennyisége. Nemcsak az alanyi kör bővül tehát (mezőgazdasági termelők- csomagolók általában), de az átalány alkalmazására jogosító hulladékmennyiség mértéke is jelentősen megemelkedik. Az adminisztrációs terhek e körre vonatkozóan a minimálisak.

4) A kötelezett a teljes termékdíjat be kell, hogy fizesse, de a díjtételek csökkenni fognak. (a tervek szerint tömeg alapúak maradnak)

A kérdésekre válaszolva tájékoztatták a szakértők a konferencia résztvevőit, hogy miként változik meg várhatóan 2011. január 1. napjától a termékdíjas szabályozás, illetve a hulladékgazdálkodás alapját szolgáló törvény. Fontos információként hangzott el, hogy a tervek szerint 2011-ben is a Vám- és Pénzügyőrség (2011-től várhatóan: Nemzeti Adó- és Vámhivatal) felé kell a termékdíj bevallásokat teljesíteni a tervek szerint (negyedéves helyett) az ÁFA bevallási gyakoriságának megfelelően. A tervek szerint változik a szükséges azonosító számokra vonatkozó előírás, a jövőben a GLN szám helyett a Környezetvédelmi Főfelügyelőségtől ingyenesen igénylehető KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) azonosítóra lesz szükség a VPID szám mellett. Az egyedi GTIN azonosítókhoz, azonban a jelenlegi eljárásrend szerint szükséges a GLN szám megléte is.

Termékdíj-fizetési kötelezettségek

A termékdíj-fizetési kötelezettség fogalma nem csupán a termékdíj megfizetését jelenti, hanem egyéb kötelezettségeket is magába foglal. A termékdíj-fizetésre kötelezetteknek a következőket kell teljesíteni

- bejelentkezés a Vám- és Pénzügyőrség rendszerébe

- nyilvántartás vezetés a termékdíj-köteles termékekről

- bevallások benyújtása negyedéves gyakorisággal (újrahasználható csomagolás esetében éves gyakorisággal)

- a termékdíj megfizetése

- a termékdíj számlán történő feltüntetése.

A termékdíj-fizetési kötelezettséget pontos nyilvántartásokkal kell alátámasztani, és amennyiben a kötelezett feltárja, hogy adott időszakban rosszul határozta meg a termékdíjat, önellenőrzéssel kell javítania a hibát. Az önellenőrzéssel kapcsolatosan kért segítséget az egyik jelenlévő. A 2009. évre önellenőrzést kíván benyújtani import termékeire vonatkozóan, azonban a nyomtatványban nem találta meg az alkalmazandó KT-kódot. A VPOP szakértői felhívták a figyelmét, hogy (amennyiben nem rendelkezett ÁFA önadózói engedéllyel) 2009-ben az importált (Európai Közösségen kívüli országból behozott) termékek esetében a Vámhatóság a vámeljárás során szabta ki a termékdíjat a 2009-ben érvényes Kt. 4.§ (3) bekezdésének megfelelően, nem az értékesítéskor keletkezett a termékdíj fizetési kötelezettség. Így azt a bevallásban sem kellett szerepeltetni, tehát erről önellenőrzést sem tud benyújtani. A Vámhatóság által, a vámárunyilatkozat alapján kiszabott termékdíjat az import eljárás során már rendezte. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy bejelentkezési kötelezettsége az import termékek esetében kötelezett gazdálkodóknak is volt, melyet a KT09 BEJKE nyomtatványcsomag BJ1 lapján kellett megtenni. Amennyiben ezt akkor nem tette meg, pótolnia kell. (2010. január 1.-től azonban az importált termékdíj-köteles termékek esetében is önbevallással kell a termékdíjat megfizetni.) A termékdíj-fizetési kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan merült fel a 2010. évre vonatkozó éves bevalláscsomag megjelenésének időpontja. A VPOP szakértői elmondták, hogy jelenleg a kitöltési útmutató készül, a nyomtatvány hamarosan megjelenik és a 2009. éveshez sok hasonlóságot mutat majd.

Termékdíj-köteles termékek besorolása

A Kt. 21. § (1) bekezdése alapján a termékdíj-köteles termékeket vámtarifaszám szerint a 10/1995. (IX.) 28. KTM rendelet. 4. számú melléklete határozza meg. Ezen megkötés alól a csomagolás kivétel, hiszen a fogalom jelentéséből adódóan a csomagolást, mint termékdíj-köteles terméket nem lehet vámtarifaszám alapján meghatározni. Egyéb termékek esetében az említett melléklet rendelkezései az irányadók, amelyben a meghatározás elengedhetetlen eleme az „ex” és a „*” jelzés kritériumok megfelelő alkalmazása. A besorolás alapos termékismeretet és bizonyos szintű tarifálási ismeretet kíván, így ezzel kapcsolatban a kötelezetteknél sok esetben adódnak problémák. Ezt a konferencián elhangzottak és a Termékdíj-tanácsadó Portál fórumán megjelenő kérdések is alátámasztják. Fontos információ, amit a termékdíj-fizetésre kötelezett gazdálkodóknak ismerni kell, és amelyet a Portál szakírói is rendszeresen megfogalmaznak írásaikban, hogy a nem termékdíj-köteles termékek esetében a termékdíj-köteles részek, alkatórészek után is keletkezik kötelezettség. A konferencián több jelenlévő is az ex és a * jelzés jelentésének alkalmazásáról érdeklődött. A KtMr. 4. számú mellékelte szerint: Az „ex” jelzéssel ellátott vámtarifaszám olyan termékcsoportot jelent, melyben csak a Kt. hatálya alá tartozó termékek termékdíjkötelesek. A * jelzéssel ellátott vtsz. számok olyan elektromos és elektronikai berendezés termékcsoportokat jelentenek, melyben azok a termékek termékdíjkötelesek, melyeknek bruttó súlya legfeljebb 200 kg vagy teljesítmény felvétele legfeljebb 4 kW.

Az egyik jelenlévő Európai Közösségből behozott 8443 vámtarifaszám alá sorolt, 200 kg-nál nagyobb tömegű nyomdagépek esetében fellépő termékdíj fizetési kötelezettségről érdeklődött. A 8443 vámtarifaszám a KtMr. 4. mellékletében mind „ex”, mind „*” jelzéssel el van látva, így ezek közül csak azok termékdíjkötelesek, melyek elektromos és elektronikai berendezések és melyeknek bruttó súlya legfeljebb 200 kg vagy teljesítmény felvétele legfeljebb 4 kW. A kérdéses nyomdagép önmagában tehát nem termékdíj-köteles, azonban a Kt. 20. § 7. pontja alapján a termékdíj-köteles alkotórészei és a csomagolása után a nyomdagép első belföldi forgalomba hozójának vagy saját célú felhasználójának meg kell fizetni a termékdíjat. A termékdíj köteles termékek meghatározása a kötelezett feladata. Az alkotórészek vizsgálatában a kötelezett segítségére lehet, ha ezek listáját megszerzi a gyártótól, vagy a géphez adott gépkönyvből kigyűjti az ezzel kapcsolatos adatokat. Ezek hiányában egyéb módon, saját felelősségére kell ezt meghatározni. Erre az esetre a VPOP szakértője azt a javasolta, érdemes a meghatározás módját jegyzőkönyvben rögzíteni. Az egyik jelenlévő a kérdéssel kapcsolatban felvetette, miért is alkalmazzák a jogszabályok a * jelzést. Ezzel kapcsolatban a VPOP szakértője tájékoztatta, ezzel a kivétellel az ipar számára nyújt könnyítést a jogszabály, hiszen gyakran előfordul, hogy komplett gyártósorok, vagy nagyméretű ipari gépek érkeznek Magyarországra, melyek sok olyan anyagot tartalmazhatnak, melyek a működés stabilitását szolgálják. Hasonló módon határozható meg az elektromosan működő sportfelszerelések (pl.: futópad…) után fizetendő termékdíj. Ezen termékek vámtarifaszámát nem tartalmazza a KtMr. 4. számú melléklete, azonban bennük több elektromos motor, illetve egyéb elektromos részek (kapcsolók, kijelzők) vannak. A szakértők tájékoztatták a kérdést feltevőt, hogy az alkotórészek után fennáll a termékdíj fizetési kötelezettség, melynek nem teljesítése esetén a VPOP szankciókat alkalmazhat. Hasonlóképpen kell megközelíteni az orvosi berendezéseket is, melyek közül egyik jelenlévő a 9018 vámtarifaszámot említette példaként.

Csomagolás – kereskedelmi csomagolás – újrahasználható csomagolás

A csomagolás termékkör meghatározása talán az a terület, amely a legtöbb problémát okozza a kötelezetteknek. Ezen belül kiemelendő a kereskedelmi csomagolás (amely tekintetében már a korábbi évekhez képest is jelentős egyszerűsítéseket adott a jogalkotó), illetve az újrahasználható csomagolás. A csomagolásokkal kapcsolatban két kérdés merült fel, az egyik a tűzőkapocs csomagolás mivoltáról, a másik a bérszeszfőzde esetéről szólt. A tűzőkapocs vizsgálatánál a Kt. 20. § 5. pontjában meghatározott csomagolás definícióból kell indulni. Azonban egy irodában az iratok nem, mint termékek vannak jelen, továbbá a tűzőkapocs az iratok rendezésére szolgál, így nem teljesíti a csomagolás definícióját. Bérszeszfőzde esetében a termékdíj-fizetésre kötelezett személyénél vizsgálni kell, hogy megvalósul-e a bérgyártás folyamata, hiszen amennyiben a Kt. 20. § 4. pontjának megfelelően a szeszfőzde ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles terméket állít elő, a bérgyártató lesz a termékdíj-fizetésre kötelezett személy, azonban a magánszemély nem alanya ebben az esetben a szabályozásnak, így részére termékdíj-fizetési kötelezettség nem keletkezik.

Felmerült az egyszer használatos ivópoharak kérdése. Az egyszer használatos ivópoharak esetében jelenleg a csomagolás díjtételei alkalmazandók, és mint minden termékdíj-köteles termék esetében tömeg alapon határozandó meg a termékdíj. 2009-re vonatkozóan fontos tudni, hogy év közben átalakult ezen termékek megítélése, ugyanis 2009. január 1 – 2010. május 31. időszakban az egyszer használatos ivópoharak kereskedelmi csomagolás kategóriába tartoztak, így utánuk a termékdíj-fizetési kötelezettséget darab alapon kellett meghatározni.

Mivel a Hgt. alapján az újrahasználat preferálandó, így a Kt. is kedvezőbb feltételeket biztosít az újrahasználható csomagolásokat használó kötelezetteknek, hiszen a szabályok pontos alkalmazása esetén a termékdíjat egyszer, az első belföldi forgalomba hozatalkor vagy saját célú felhasználásakor kell megfizetni. (Fontos információ, amelyre a konferencián a szakértők is felhívták a résztvevők figyelmét, hogy újrahasználhatóként nem csak a csomagolást lehet kezelni, hiszen a Kt. 20. § 24. pontja nem csak a csomagolásra vonatkozik.) Ezen kedvező lehetőség igénybe vételéhez azonban a kötelezetteknek bejelentést kell tenni a VPOP felé az újrahasználható termékdíj-köteles termékekről a BEJKE nyomtatványcsomag BJ2 lapján. Újrahasználhatóként csakis olyan termékeket lehet bejelenteni, amelyek fizikailag is alkalmasak az újrahasználatra. Az újrahasználható csomagolásokról és azok forgásáról pontos nyilvántartások alapján éves bevallásban kell elszámolni a kötelezetteknek. A raklap az egyik legjellemzőbb újrahasználható csomagolás. Az egyik kötelezett a következő esetpéldát vázolta fel raklapokkal kapcsolatban: A kötelezetthez beérkezik a raklapon az áru és a raklap a kötelezettnél marad, nem kell azt az eladónak visszaszállítani. Az így ott maradt raklapokra csomagolva értékesíti termékeit, olykor külföldre is. Kérdése, hogy ez esetben minden értékesítéskor meg kell-e fizetnie a termékdíjat. Amennyiben csomagol a raklapokra, bejelentheti azokat újrahasználhatóként. Ha a külföldről érkezett raklapot bejelenti újrahasználhatóként, és azon ő is külföldre szállítja a termékeit, lehetősége van a termékdíj levonására, amennyiben a beérkezéstől számított egy éven belül (tehát az újrahasználhatókra vonatkozó bevallási időszakon belül) megtörténik a kiszállítás. (A tárgyidőszakon túl kiszállított raklapok után visszatérítés jöhet szóba.) Fontos azt tudni, hogy az újrahasználható csomagolások esetében típusazonosítással kell a forgást vezetni. A visszavétel módjával kapcsolatban érdeklődött az egyik résztvevő, kérdése, hogy amennyiben tüzép telepen közreműködésével kapja vissza az újrahasználható csomagolását, érvényes visszavétel-e? Ebben az esetben, mivel ő valósította meg a visszavételt és erről szállítólevéllel rendelkezik, természetesen elszámolhatja a csomagolás forgásához.

A konferencián a termékdíjas változásokkal kapcsolatosan sok nyitott kérdés maradt, hiszen a szakértőknek nem állt módjukban több információt megosztani a jelenlévőkkel. Amennyiben nyilvánossá válik a 2011. évi törvénytervezet, arról a Termékdíj Tanácsadó Portál hírt ad tagjai számára. A változások bemutatására még 2010-ben nagy valószínűséggel újabb konferenciát szervez a VIVA Média Holding, ahol már a végleges előírásokról fogják tájékoztatni a megjelenteket a felkért előadók.

Rövidítések:

- Kt.: 1995. évi LVI. törvény

- Hgt.: 2000. évi XLIII. Törvény

- KtMr: 10/1995. (IX. 28) KTM rendelet