az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről

Hatályos: 2009.01.01. - 

A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 8. § (2) bekezdésében és az 59. § (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:

a) a rendelet 1. számú mellékletének A) részében meghatározott kategóriákba (a továbbiakban: elektromos berendezéskategória) tartozó elektromos és elektronikai berendezésekre,

b) a belőlük származó hulladékokra, és

c) az ezen hulladékokkal kapcsolatos visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységekre.

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a kifejezetten honvédelmi és nemzetbiztonsági célra használt elektromos és elektronikai berendezésre, valamint azon elektromos és elektronikai berendezésre, amely e rendelet hatálya alá nem tartozó dolog alkotórésze vagy tartozéka.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) elektromos és elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is (a továbbiakban: elektromos berendezés);

b) háztartási elektromos berendezés: e rendelet 1. számú mellékletének B) részében meghatározott elektromos berendezés, annak kereskedelmi, ipari, illetve intézményi alkalmazása esetén is (a továbbiakban: háztartási berendezés);

c) történelmi hulladék: a 2005. augusztus 13. napját megelőzően gyártott elektromos berendezésből származó hulladék;

d) import: az elektromos berendezés kereskedelmi célú beszállítása az Európai Közösség vámhatárán át a Magyar Köztársaság területére;

e) export: az elektromos berendezés kereskedelmi vagy egyéb célú kiszállítása az Európai Közösség vámhatárán át;

f) gyártó: a Hgt. 3. §-ának e) pontjában meghatározott gyártó, valamint az elektromos berendezés olyan forgalmazója, aki a más gyártó által előállított elektromos berendezést saját márkaneve alatt továbbforgalmazza, kivéve, ha az elektromos berendezésen az eredeti gyártó márkaneve is feltüntetésre kerül;

g) kereskedő: az elektromos berendezést felhasználónak értékesítő forgalmazó;

h) részben történő újrahasználat: az elektromos berendezésből származó hulladék valamely alkotórészének eredeti célra történő ismételt felhasználása.

A gyártó visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettsége

3. § (1) A gyártó - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles

a) az általa forgalomba hozott elektromos berendezésből származó hulladékot,

b) a háztartási berendezésből származó történelmi hulladékot,

c) az új, azonos vagy azonos funkciójú termékkel helyettesített nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladékot

visszavenni (visszavételi kötelezettség).

(2) A gyártó megtagadhatja az elektromos berendezés visszavételét, amennyiben a visszavételi, a begyűjtési és hasznosítási kötelezettség teljesítése az emberi egészségre, illetve a környezetre súlyos veszélyt jelenthet.

(3) A gyártó köteles a háztartási berendezésből származó hulladék begyűjtéséről elektromos berendezéskategóriánként legalább e rendelet 2. számú mellékletének A/1. táblázatában, a nem háztartási berendezésből származó hulladék begyűjtéséről 2. számú mellékletének A/2. táblázatában meghatározott begyűjtési aránynak megfelelő mértékben gondoskodni (begyűjtési kötelezettség).

(4) A gyártó a begyűjtési kötelezettségének teljesítése során - a 2008. év kivételével - e rendelet 2. számú mellékletének A) táblázatában meghatározott, a tárgyévre vonatkozó begyűjtési arány mértékénél legfeljebb 2% ponttal kevesebbet is teljesíthet.

(5) Amennyiben a gyártó e rendelet 2. számú mellékletének A) táblázatában meghatározott, a tárgyévre vonatkozó begyűjtési arány mértékénél a (4) bekezdésben foglaltak alapján kevesebbet teljesített, akkor a tárgyévet követő évben a begyűjtendő hulladékká vált elektromos berendezés mennyisége a tárgyévi begyűjtési kötelezettség mennyisége és a tárgyévben begyűjtött mennyiség közötti különbözettel nő.

(6) A gyártó a tárgyévi begyűjtendő hulladékmennyiséget a (3) bekezdésben, illetve az (5) bekezdésben foglaltak alapján, a tárgyév február 20. napjáig elektromos berendezéskategóriánként maga állapítja meg.

(7) Amennyiben a gyártó a begyűjtési helyet, illetve több gyártó a közösen kialakított begyűjtési helyet olyan önálló telephelyként vagy telephelyen belüli gyűjtőhelyként létesíti és üzemelteti, ahol a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőzően az elektromos berendezésből származó hulladékot elszállításig tárolják, illetve további újrahasználatra, hasznosításra vagy ártalmatlanításra előkészítik, köteles a környezetvédelmi hatóság engedélyét beszerezni.

(8) Az elektromos berendezés visszavételi, illetőleg begyűjtési helyétől a hulladékkezelési helyhez a hulladékká vált elektromos berendezést nem kell veszélyes hulladékként szállítani.

(9) A gyártó a visszavételért a kereskedőtől, illetve a felhasználótól díjat nem követelhet, azonban a visszavétel ösztönzése érdekében díjat fizethet. Ha az elektromos berendezés nem tartalmazza az elektromos berendezésre jellemző alapvető alkotórészeket, a gyártó köteles visszavenni a hulladékot, azonban a kezelés költségeivel arányos díjat számíthat fel.

4. § (1) A gyártó köteles a begyűjtött és visszavett hulladék hasznosításáról és újrafeldolgozásáról - elektromos berendezéskategóriánként - legalább e rendelet 2. számú mellékletének B) táblázatában meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási aránynak megfelelő mértékben gondoskodni (hasznosítási kötelezettség).

(2) Az újrafeldolgozási arányba be kell számítani az elektromos berendezés részben történő újrahasználatát, valamint a visszanyeréssel hasznosított hányadot is.

(3) A hasznosítási kötelezettség teljesítésének minősül az elektromos berendezésből származó hulladéknak az Európai Közösség más tagállamában történő, az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló külön jogszabály szerinti szállítólevéllel igazolt hasznosítása is.

(4) Az elektromos berendezésből származó hulladék hasznosítási célú exportja akkor minősül a hasznosítási kötelezettség teljesítésének, ha az exportot végző az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló külön jogszabály alapján a kísérődokumentumokkal igazolja, hogy az adott országban a hasznosítás és az újrafeldolgozás az e rendeletben foglaltakkal egyenértékű feltételekkel történik.

(5) Az elektromos berendezés teljes egészében történő újrahasználatának elsőbbséget kell biztosítani, azonban 2008. december 31-ig a hulladékká vált elektromos berendezés teljes egészében történő újrahasználata nem minősül a hasznosítási kötelezettség teljesítésének.

5. § A gyártó köteles a visszavett és begyűjtött, nem hasznosított hulladéknak a Hgt. előírásai szerinti ártalmatlanításáról gondoskodni (ártalmatlanítási kötelezettség).

6. § A 3-5. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítését az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) külön jogszabály alapján ellenőrzi.

A gyártó visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségének átruházása

7. § (1) A gyártó a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségeinek teljesítését az e rendeletben meghatározott feltételekkel:

a) a 8. § szerinti átvevőre megállapodásban részben vagy együttesen, vagy

b) kizárólag erre a célra létrehozott, a Hgt. 11. §-ban meghatározott kezelést koordináló szervezetre (a továbbiakban: koordináló szervezet) együttesen

átruházhatja.

(2) Az átvevőre, valamint a koordináló szervezetre az átruházott kötelezettség tekintetében a gyártóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

8. § (1) Átvevő lehet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - bárki, aki rendelkezik az átruházott tevékenység végzéséhez szükséges érvényes hatósági engedéllyel és a külön jogszabályban megjelölt szakképzettséggel, illetve ilyen szakembert a tevékenység végzése során alkalmaz.

(2) Nem lehet átvevő, aki gazdasági tevékenységével vagy gazdasági tevékenysége körében a környezet védelmére vonatkozó jogszabály előírásainak megsértésével kapcsolatban három évnél nem régebben meghozott jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el.

9. § (1) A gyártó és az átvevő között kötött megállapodásnak tartalmaznia kell az átvállalt kötelezettség megjelölését, az ezzel érintett elektromos berendezéskategóriát és mennyiséget, valamint az átvevőnek az átruházott kötelezettség ellátásához kapcsolódó tevékenységének leírását.

(2) A gyártónak a megkötött megállapodást jóváhagyás céljából be kell nyújtania a Főfelügyelőségnek.

(3) A gyártó köteles a megállapodás módosítását és megszűnését azok bekövetkeztének időpontjától számított 15 napon belül bejelenteni a Főfelügyelőségnek.

(4) A Főfelügyelőség a megállapodást, illetve annak módosítását a benyújtását követő 30 napon belül jóváhagyja, amennyiben annak tartalma megfelel az (1) bekezdésben előírt követelményeknek.

A gyártó, valamint a koordináló szervezet nyilvántartásba vétele

10. § (1) A gyártót, valamint a koordináló szervezetet a Főfelügyelőség nyilvántartásba veszi.

(2) A gyártó - a 19. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - legkésőbb az elektromos berendezés forgalomba hozatalának megkezdéséig köteles a Főfelügyelőségnél - e rendelet 5. számú mellékletében foglalt adattartalommal - nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtani.

(3) A koordináló szervezet a megalakulását követő 8 napon belül köteles a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtani, amelyben meg kell jelölnie az azonosító adatait (nevét, székhelyét, adószámát), valamint a működési területét. A kérelemhez csatolni kell az alapszabály vagy az alapító okirat másolatát, a jogerős bírósági bejegyzését igazoló okmányokat, az üzletszabályzat tervezetét, ideértve az általános szerződési feltételeket is, valamint a koordináló szervezet tagjainak azonosító adatait (nevét, székhelyét, adószámát).

(4) A Főfelügyelőség a koordináló szervezetet első alkalommal két évre veszi nyilvántartásba, mely lejártát követően öt évenként, öt év időtartamra, több alkalommal meghosszabbítható, amennyiben a koordináló szervezet megfelel e rendeletben foglalt követelményeknek.

(5) Az a koordináló szervezet vehető nyilvántartásba amely:

a) a közhasznú szervezetekről szóló külön jogszabály szerint közhasznú jogállásúnak minősül,

b) szolgáltatását bárki igénybe veheti az alapszabályában vagy alapító okiratában meghatározott feltételek teljesítése esetén,

c) az alaptevékenységhez szükséges mértékű - legalább hetvenötmillió forint - alaptőkével rendelkezik.

(6) A koordináló szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg.

(7) A gyártó, illetve a koordináló szervezet a bejelentett adatokban bekövetkezett változásokat köteles a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül a Főfelügyelőségnek bejelenteni.

11. § (1) A Főfelügyelőség a nyilvántartásba vételről - a 19. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - a kérelem benyújtását követő 30 napon belül dönt és a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a gyártónak, illetve a koordináló szervezetnek nyilvántartási számot ad ki.

(2) A Főfelügyelőség elutasítja a koordináló szervezet nyilvántartásba vétel iránti kérelmét, ha az nem felel meg a 10. § (5) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(3) A Főfelügyelőség törli a nyilvántartásból a gyártót, ha megszünteti az elektromos berendezés gyártását, illetve a koordináló szervezetet, ha a nyilvántartásba vételnek a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltételei már nem állnak fent.

A gyártó adatszolgáltatásának ellenőrzése

12. § A Főfelügyelőség az adatszolgáltatásban foglaltakat ellenőrizheti. Az ellenőrzés során az adatszolgáltatás alapjául szolgáló dokumentációkat az ellenőrzött gyártó a Főfelügyelőség képviselőjének köteles bemutatni.

A gyártó tájékoztatási kötelezettsége

13. § (1) A gyártó köteles a kereskedőt, illetve a felhasználókat az elektromos berendezésre vonatkozó visszavételi és begyűjtési kötelezettségéről tájékoztatni (tájékoztatási kötelezettség).

(2) A gyártó köteles a 2005. augusztus 13. napjától gyártott elektromos berendezésen - amennyiben a terméken nem lehetséges annak csomagolásán - jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlen módon elhelyezni:

a) az e rendelet 3. számú mellékletében feltüntetett ábrát,

b) a gyártó azonosításra alkalmas megjelölését, továbbá

c) az arra való utalást, hogy az elektromos berendezést 2005. augusztus 13. napjától gyártották.

(3) A gyártó köteles a felhasználókat magyar nyelven tájékoztatni arról, hogy

a) az elektromos berendezésekben található veszélyes anyagok a környezetre, és az emberi egészségre milyen káros hatást gyakorolnak, ha azokat nem a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kezelik;

b) az elektromos berendezés veszélyes hulladéknak minősülő alkatrészt tartalmaz-e;

c) az elektromos berendezés nem helyezhető el a települési szilárd hulladékokkal együtt, hanem gyűjtése elkülönítve történik, amelyet e rendelet 3. számú melléklete szerinti ábra jelez;

d) az elkülönített gyűjtés tekintetében visszavételi és begyűjtési rendszer áll rendelkezésre;

e) az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó elemet, illetve akkumulátort tartalmazó elektromos berendezés - az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet 2. §-ának (4) bekezdése szerinti kivételével - milyen típusú elemet, illetve akkumulátort tartalmaz, illetve az milyen módon távolítható el belőle biztonságosan;

f) tevékenységükkel milyen szerepet vállalnak az elektromos berendezésből származó hulladékok mennyiségének csökkentésében, újrahasználatában, hasznosításában és az újrafeldolgozás egyéb formáiban.

(4) A gyártó köteles a hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségével összefüggő, az elektromos berendezés alkatrészeinek és alapanyagainak meghatározására, veszélyes anyag tartalmára vonatkozó műszaki dokumentációt, kezelési utasítást az elektromos berendezés forgalomba hozatalától számított egy éven belül az átvevőnek, a kezelést koordináló szervezetnek, illetve a hasznosítást végzőnek átadni.

A kereskedő kötelezettségei

14. § (1) Új háztartási elektromos berendezés értékesítésekor - a (6) bekezdés szerinti kivétellel - a kereskedő köteles a felhasználó által felajánlott, az értékesített berendezéssel azonos mennyiségű, és azonos elsődleges használati célú használt berendezést a birtokba adás helyén átvenni.

(2) A kereskedő átvételi kötelezettségének teljesítéséért a felhasználótól díjat nem követelhet, azonban a felhasználó ösztönzése érdekében díjat fizethet.

(3) A gyártó a visszavételi kötelezettsége alapján köteles a közte és a kereskedő között létrejött értékesítési szerződésben (a továbbiakban: értékesítési szerződés) meghatározott elektromos berendezés mennyiségének megfelelő, a kereskedő által az (1) bekezdésben foglaltak alapján átvett háztartási berendezés mennyiségét átvenni, és a kereskedő köteles ezt a mennyiséget a gyártónak átadni.

(4) A gyártó az értékesítési szerződésben köteles megállapodni és gondoskodni a kereskedőnél visszagyűjtésre kerülő elektromos berendezések tárolásának, így különösen a gyűjtőkonténerek elhelyezésének, valamint elszállításának megszervezéséről.

(5) Amennyiben a gyártó a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségét koordináló szervezetre ruházta át, a (3)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettségek a koordináló szervezetet terhelik. A koordináló szervezet köteles a kereskedőt értesíteni arról, hogy mely gyártóktól, és mely elektromos berendezéskategóriákra vállalta át a kötelezettségeket.

(6) A kereskedő, ha az átvételi kötelezettségének teljesítése az elektromos berendezés szennyezettsége miatt egészségügyi és biztonsági kockázatot jelenthet, megtagadhatja annak átvételét.

(7) A kereskedő átvételi kötelezettségének a (6) bekezdés szerinti megtagadása esetén jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvbe kell foglalni az át nem vett elektromos berendezés azonosítására alkalmas adatokat, így különösen típusát, gyártóját, gyártási számát, továbbá az átvétel megtagadásának okát, helyét és időpontját. A jegyzőkönyvet a kereskedőnek és a felhasználónak alá kell írnia, valamint a kereskedő köteles az aláírt jegyzőkönyv egy példányát a felhasználónak átadni.

(8) Az átvétel megtagadása miatti eljárásban a (6) bekezdés szerinti veszélyhelyzet bizonyítása a kereskedőt terheli. Ha az eljárásban a kereskedő a (7) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet nem tudja bemutatni, az átvétel megtagadásának jogtalanságát vélelmezni kell.

A visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségek ellátásával kapcsolatos költségek

15. § (1) A gyártó viseli

a) az általa gyártott elektromos berendezésből származó hulladék,

b) a háztartási berendezésből származó történelmi hulladék,

c) az új, azonos vagy azonos funkciójú termékkel helyettesített nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladék

visszavételének, begyűjtésének, hasznosításának és ártalmatlanításának költségeit.

(2) A nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladék birtokosa, amennyiben a hulladékká váló elektromos berendezést nem helyettesíti új, azonos vagy azonos funkciójú berendezéssel köteles a hulladékká váló berendezést a megfelelő begyűjtőhelyen elhelyezni és annak hasznosítási, illetve ártalmatlanítási költségeit megfizetni.

Biztosítékadási kötelezettség

16. § (1) A gyártó köteles a háztartási berendezésre vonatkozó visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettsége ellátásának biztosítására biztosítékot képezni. A biztosíték mértékét és számításának módját e rendelet 4. számú melléklete határozza meg.

(2) A gyártó, ha a tárgyévet megelőző év december 31. napján a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, a tárgyév február 20. napjáig köteles a tárgyévre vonatkozó biztosítékot képezni.

(3) Az a gyártó, aki tevékenységét év közben kezdi meg, havonta köteles biztosítékot képezni.

(4) A biztosíték formája elkülönített pénzbetét vagy hitelintézettel, illetve biztosítóval - az (1) bekezdésben foglaltak céljára - kötött szerződés lehet.

(5) A tárgyévi biztosítékot a gyártó a Főfelügyelőség egyetértésével használhatja fel, ha a tárgyévi visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségének eleget tett és az erre vonatkozó, a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatást benyújtotta.

(6) A tárgyévi biztosíték felhasználását a gyártó a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás benyújtásával egyidejűleg kezdeményezheti. A Főfelügyelőség az egyetértéséről a tárgyévet követő év szeptember 1-jéig dönt.

(7) Nem kell biztosítékot képeznie a gyártónak, ha visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségét koordináló szervezetre átruházza, továbbá a koordináló szervezetnek.

Jogkövetkezmények

17. § (1) Az illetékes környezetvédelmi felügyelőség, ha a gyártó, illetve az átvevő vagy a koordináló szervezet a megállapodás alapján a tárgyévi begyűjtendő hulladékmennyiséget, a visszavételi, hasznosítási, ártalmatlanítási kötelezettségét nem teljesíti:

a) annak ellátásáról a gyártó, illetve átvevő által nyújtott biztosíték terhére, vagy a koordináló szervezet költségére, az arra feljogosított hulladékkezelő útján gondoskodik, és

b) külön jogszabályban meghatározott mértékű hulladékgazdálkodási bírságot állapíthat meg.

(2) A Főfelügyelőség, ha a gyártó a 10. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, külön jogszabályban meghatározott mértékű hulladékgazdálkodási bírságot állapíthat meg.

(3) A 13. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el, ha a jogsértés az Fttv. 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.

(4) A (3) bekezdésben nem említett, a gyártó, illetve a kereskedő számára a felhasználókkal szembeni kötelezettséget megállapító rendelkezések megsértése esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el, ha a jogsértés a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az Fgytv. szabályai szerint jár el.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

Tájékoztatás és jelentés az Európai Bizottság felé

18. § A 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkében meghatározott tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettség végrehajtásáról - a 2004/249/EK bizottsági határozat, valamint a 2005/369/EK bizottsági határozat alapján - a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.

Záró rendelkezések

19. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet

a) 3-4. §-a, 6. §-a, 14-15. §-a, 16. §-ának (1) és (3)-(7) bekezdése, 2. számú melléklete, valamint 4. számú melléklete 2005. augusztus 13-án,

b) 16. §-ának (2) bekezdése 2006. február 20-án

lép hatályba.

(3)-(5)

(6) A gyártók a történelmi hulladékká vált háztartási elektromos berendezés visszavételével, begyűjtésével, hasznosításával és ártalmatlanításával kapcsolatos költségüket 2011. február 13-ig - a „Háztartási nagygépek” elektromos berendezéskategóriába tartozó termék esetén 2013. február 13-ig - tüntethetik fel elkülönítetten az új háztartási elektromos berendezés árában (elkülönített díj). Az elkülönített díj nem haladhatja meg a visszavétellel, begyűjtéssel, hasznosítással és ártalmatlanítással kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket.

(7) Amennyiben a gyártó az elkülönített díj alkalmazása mellett dönt, az értékesítési szerződésben rögzíteni kell az elkülönített díj mértékét, elszámolásának módját, továbbá a kereskedő köteles gondoskodni arról, hogy a díj a felhasználók felé feltüntetésre kerüljön.

20. §

21. § Ez a rendelet - az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelettel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2002/96/EK irányelve (2003. január 27.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól 2. cikkének (1), (3) bekezdése, 3. cikkének a), d), i), j), k) pontjai, 5. cikkének (2)-(5) bekezdése, 6. cikkének (5) bekezdése, 7. cikkének (1) és (2) bekezdése, 8. cikkének (1)-(4) bekezdése, 9. cikke, 10. cikkének (1), (3)-(4) bekezdése, 11-12. cikke, 16. cikke, 17. cikkének (1)-(2) bekezdése, valamint I. és IV. melléklete;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/108/EK irányelve (2003. december 8.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelv módosításáról 1-2. cikke;

c) a Tanács 2004/312/EK határozata (2004. március 30.) a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia részére az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelvtől való ideiglenes eltérések engedélyezéséről 1. cikke;

d) a Bizottság 2004/249/EK (2004. március 11.) határozata az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló tagállami jelentések alapjául szolgáló kérdőívről 1. cikke;

e) a Bizottság 2005/369/EK (2005. május 3.) határozata az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv betartásának tagállami ellenőrzését és adatformáinak megállapítását célzó végrehajtási szabályainak megállapításáról 1. cikke, 2. cikkének 2. pontja, 2. cikkének 3. pontja, 3. cikke, melléklete;

f) az Európai Parlament és a Tanács 2006/66/EK irányelve (2006. szeptember 6.) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről 11. cikke.

1. számú melléklet a 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez

Az elektromos és elektronikai berendezéskategóriák, valamint a háztartási elektromos berendezések vámtarifaszám alapján történő meghatározása

A)
Az elektromos és elektronikai berendezéskategóriák

1. Háztartási nagygépek

2. Háztartási kisgépek

3. Információs (IT) és távközlési berendezések

4. Szórakoztató elektronikai cikkek

5. Világítótestek, kivéve a normálizzók, halogénizzók és a háztartásban használt lámpatestek

6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok

7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

8. Orvosi berendezések, kivéve a beültetett és a fertőzött orvosi berendezések

9. Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök

10. Adagoló automaták

B)
A háztartási elektromos berendezések vámtarifaszámok alapján történő meghatározása

1. Háztartási nagygépek

KN-kód				Megnevezés		Kivételek
8414	51	00		Asztali, padlóra állítható, falra, ablakra, mennyezetre vagy tetőre szerelhető ventilátor, beépített elektromotorral, legfeljebb 125 W teljesítménnyel.
	59	20		- Háztartási, irodai vagy hasonló célra	Axiál ventilátor
	59	40		- Háztartási, irodai vagy hasonló célra	Centrifugál ventilátor
	59	80		- Háztartási, irodai vagy hasonló célra	Egyéb ventilátor
8415				Légkondicionáló berendezés motormeghajtású ventilátorral, hőmérséklet- és nedvességszabályozó szerkezettel, beleértve az olyan berendezést is, amelyben a nedvesség külön nem szabályozható:
	10	10		- Kompakt készülék
8418				Hűtőgép, fagyasztógép és egyéb hűtő- vagy fagyasztókészülék, elektromos működésű; hőszivattyú a 8415 KN-kód alá tartozó légkondicionáló berendezés kivételével:
	21			Kompresszoros típusú:
		91		Legfeljebb 250 liter
		99		250 litert meghaladó, de legfeljebb 340 liter
	22	00		Abszorpciós típusú
	30	20		Fagyasztóláda, legfeljebb 400 liter űrtartalommal
	40	20		Fagyasztószekrény, legfeljebb 250 liter űrtartalommal
8421				Centrifuga, beleértve a centrifugális szárítót is:
	12	00		Ruhaszárító
8422				Mosogatógép:
	11	00		Háztartási
8450				Háztartásban használatos mosógép, beleértve az olyan gépet is, amely mos és szárít is		Kivéve a 8450 20 00, valamint a 8450 90 00 KN-kód alá tartozó berendezéseket
8451	21	10		Szárítógép, legfeljebb 6 kg szárazruha-kapacitású gép
8516	21	00		Hőtárolós radiátor
	29			Helyiségek fűtésére szolgáló elektromos készülék
	50	00		Mikrohullámú sütő
	60			Sütő; tűzhely, tűzhelylap, forralógyűrű, grillsütő és sütőrostély		Kivéve a 8516 60 59 és a 8516 60 90 KN-kód alá tartozó berendezéseket

2. Háztartási kisgépek

KN-kód				Megnevezés		Kivételek
8423				Mérleg	Csak az elektromos eszközök.
	10			Személymérleg, csecsemőmérleg is; háztartási mérleg
8447	20			Síkkötő gép, hurkológép		Ipari méretű alkalmazások.
8452	10			Háztartási varrógép
8509				Elektromechanikus háztartási készülék, beépített elektromotorral	Porszívó, Padlófényesítő, Konyhai hulladékőrlő, Élelmiszerőrlő és -keverő; gyümölcs- vagy zöldséglékivonó, Más készülék.	Kivéve 8509 90 KN-kód alá tartozó alkatrészeket.
8510				Villanyborotva, -hajnyíró gép és szőreltávolító készülék beépített elektromotorral		Kivéve 8510 90 00 KN-kód alá tartozó alkatrészeket.
8516	10			Elektromos átfolyásos vagy tárolós vízmelegítő és merülőforraló;
	31			Hajszárító
	40			Villanyvasaló
	71	00		Kávé- vagy teafőző
	72	00		Kenyérpirító
	79	20		Olajsütő
	79	70		Elektrotermikus edénymelegítő
9101				Karóra, zsebóra és más hasonló óra (stopperóra is), nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből készült tokkal		Kivéve a nem elektromosan működőket.
9102				Karóra, zsebóra és más hasonló óra (stopperóra is) a 9101 KN-kód alá tartozó kivételével		Kivéve továbbá a nem elektromosan működőket.
9105				Más óra	Ébresztőóra, falióra	Kivéve a nem elektromosan működőket.

3. Információs (IT) és távközlési berendezések

KN-kód				Megnevezés		Kivételek
8469				Írógépek a 8471 KN-kód alá tartozó nyomtató kivételével; szövegszerkesztő gép:
	20	00		- Más, elektromos írógép
8470				Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítőgép; könyvelőgép, postai bérmentesítőgép, jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel; pénztárgép:
	10	00		- Elektronikus számológép, külső elektromos áramforrás nélkül működő és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítő gép
	21	00		- Nyomtatószerkezettel
8471				Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására, másutt nem említett gépi adatfeldolgozáshoz:
	30	00		- 10 kg-nál nem nehezebb hordozható digitális automata adatfeldolgozó gép, amely legalább egy központi feldolgozó egységet, egy billentyűzetet és egy megjelenítő egységet tartalmaz
	60	20		- Printer
	60	60		- Billentyűzet
8517	11	00		Zsinór nélküli telefonkagylóval ellátott vezetékes távbeszélő
	80	10		Kaputelefon
8519	40	00		Szövegismétlő készülék telefonhoz
8520	10	00		Diktafon, amely csak külső áramforrással működik
	20	00		- Telefon üzenetrögzítő készülék
8525	20	20		Cellás (mobiltelefon) hálózathoz
8527	90	20		Hordozható személyi hívó
8528	12	90		Automatikus adatfeldolgozó gépbe történő beépítésre szánt elektronikus egység	Megjelenítő eszköz
	12	91		Készülék mikroprocesszor alapú eszközzel, beépített modemmel, mellyel csatlakoztatható az internetre, interaktív információcserére, valamint televíziós játék vételére alkalmas („Set-top box” kommunikációs funkcióval)
8543	89	15		Elektronikus fordítógép vagy szótár

4. Szórakoztató elektronikai cikkek

KN-kód				Megnevezés		Kivételek
8518	21			Hangszóró, dobozba szerelve is		Kivéve a
	22					8518 21 10,
	29					8518 22 10,
						8518 29 10
						KN-kód alá tartozó berendezéseket
	30	95		Fejhallgató és fülhallgató
	40	81		Hangfrekvenciás elektromos erősítő
	50	00		Elektromos hangerősítő egység
8519				Lemezjátszó, erősítő nélkül is, kazettalejátszó és más hangvisszaadó készülék, hangfelvevő szerkezet nélkül		Kivéve a 8519 10 00 és 8519 40 00 KN-kód alá tartozókat, továbbá a gépjárművekben használatos, azokkal egybeépítve megvásárolt eszközöket
8520				Magnetofon és más hangfelvevő készülék, lejátszó szerkezettel vagy anélkül is		Kivéve a polgári repülésben használatos eszközöket, továbbá a 8519 00 és a 8510 00 KN-kód alá tartozó berendezéseket
8521				Videofelvevő és -lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve is		Kivéve a polgári repülésben használatos eszközöket
8525	40	11		Állóképes videokamera; digitális fényképezőgép
8527				Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is		Kivéve a 8527 90 KN-kód alá tartozó eszközöket.
8528				Televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor vevőkészüléket, vagy hang- vagy képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magába foglaló is, videomonitor és video vetítőkészülék		Kivéve a 8528 12 90 és 8528 30 KN-kód alá tartozó eszközöket
9006				Fényképezőgép (a mozgófényképészeti kamera kivételével); fényképészeti villanófény-készülék és villanókörte, a 8539 KN-kód alá tartozó kisülési cső kivételével		Kivéve továbbá a nem elektromos eszközök, továbbá 9006 10, 9006 20, 9006 30, 9006 61, 9006 62, 9006 69, 9006 91, 9006 99 KN-kód alá tartozó termékek, továbbá azok alkatrészei és tartozékai
9007				Mozgókép-felvevő (kamera) és vetítő, hangfelvevő és hangvisszaadó készülékkel vagy anélkül		Kivéve a nem elektromos eszközök és 9007 91, 9007 92 alá tartozó alkatrészek és tartozékok
9008	10	00		Diavetítő
9207				Hangszer, amelyben a hangot elektromos úton keltik vagy erősítik (pl. orgona, gitár, tangóharmonika)

5. Világítótestek

KN-kód				Megnevezés		Kivételek
8513	10	00		Lámpa	Hordozható elektromos lámpa saját energiaforrással
8539	31	90		Elektromos gázkisüléses fényforrás	Csak az egyvégén fejelt (kompakt) fénycsövek
8539	31	10		Elektromos gázkisüléses fényforrás	Csak a két végén fejelt fénycsövek	Germicid- és szolárium fénycsövek

6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok

KN-kód				Megnevezés		Kivételek
8413	70	21		Folyadékszivattyú egyfokozatú:	Búvárszivattyú
8433	11	10		Fűkaszáló motoros körforgó vízszintes vágószerkezettel	Fűnyíró
8467				Kézi használatú szerszám beépített elektromos motorral működő		Kivéve a nem elektromos eszközöket
8515	11	00		Forrasztópáka és -pisztoly

7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

KN-kód				Megnevezés		Kivételek
8526	92	00		Rádiós távirányító készülék játék működtetésére
9503	10			Villanyvonat, vágány, jelzőlámpa és más tartozék
	20			- Kicsinyített méretű „méretarányos” összeszerelhető modell készletben, működő is, 9503 10 KN-kód alá tartozó kivételével		Kivéve továbbá a nem elektromos eszközöket
	80			- Beépített motorral működő más játék és modell
9504	10	00		- Tévéhez kapcsolható videojáték
	90	10		- Elektromos autóverseny-készlet, verseny jellegű

2. számú melléklet a 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez

A begyűjtési és a hasznosítási arány mértéke

A) A begyűjtési arány mértéke

A/1. táblázat - a háztartási berendezés-kategóriánként meghatározott minimális begyűjtési arány mértéke

Elektromos és elektronikai berendezéskategória	2009. évben	2010. évben
1. Háztartási nagygép	38%	39%
2. Háztartási kisgép	20%	20%
3. Információs (IT) és távközlési berendezések	37%	37%
4. Szórakoztató elektronikai cikkek	35%	35%
5. Világítótestek	5%	5%
5. a) Gázkisüléses elven működő lámpák	30%	30%
6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok	5%	5%
7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések	5%	5%

A/2. táblázat - a nem háztartási berendezés-kategóriánként meghatározott minimális begyűjtési arány mértéke

Elektromos és elektronikai berendezéskategória	2009. évben	2010. évben
9. Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök	5%	5%
10. Adagoló automaták	5%	5%

A berendezés-kategóriánként meghatározott minimális begyűjtési kötelezettség megállapítására - berendezés-kategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni:

B = F x K, ahol:

B: a tárgyévben az adott berendezés-kategóriából minimálisan begyűjtendő hulladékká vált elektromos berendezés mennyisége, tonna

F: a gyártó által az előző évben a Magyar Köztársaságban forgalmazott, az adott kategóriába tartozó elektromos berendezés mennyisége, tonna

K: a táblázatban az adott kategóriához, berendezés-kategóriánként meghatározott, tárgyévre vonatkozó minimális begyűjtési arány mértéke, százalék.

Az Információs (IT) és távközlési berendezések 3. kategóriában az F mennyiségből 2009. évben legalább 10%-ot, 2010. évben legalább 12%-ot képcsöves berendezésekből kell teljesíteni.

Szórakoztató elektronikai cikkek 4. kategóriában az F mennyiségből 2009. évben legalább 10%-ot, 2010. évben legalább 15%-ot képcsöves berendezésekből kell teljesíteni.

B) A hasznosítási és újrafeldolgozási arány mértéke

B. táblázat - a minimális hasznosítási és újrafeldolgozási arány mértéke

Elektromos és elektronikai berendezéskategória	Hasznosítási arány (R)	Újrafeldolgozási arány (A)
1. Háztartási nagygépek	80%	75%
2. Háztartási kisgépek	70%	50%
3. Információs (IT) és távközlési berendezések	75%	65%
4. Szórakoztató elektronikai cikkek	75%	65%
5. Világítótestek	70%	50%
5. a) Gázkisüléses elven működő lámpák	80%	80%
6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok	70%	50%
7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések	70%	50%
8. Orvosi berendezések	-	-
9. Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök	70%	50%
10. Adagoló automaták	80%	75%

A hasznosítási kötelezettség megállapítására - berendezés-kategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni:

H = T x R

ahol:

H: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyiségéből kötelezően hasznosítandó mennyiség, tonna

T: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyisége, tonna

R: a B. táblázatban az adott kategóriára vonatkozó hasznosítási arány mértéke, százalék.

A újrafeldolgozási kötelezettség megállapítására - berendezéskategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni:

U = T x A

ahol:

U: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyiségéből kötelezően újrafeldolgozandó mennyiség, tonna

T: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyisége, tonna

A: a B. táblázatban az adott kategóriára vonatkozó újrafeldolgozási arány mértéke, százalék.

3. számú melléklet a 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez

A szelektív gyűjtést igénylő elektromos berendezés jelölése

A szelektív gyűjtést igénylő, 2005. augusztus 13-a után gyártott elektromos berendezést az alábbi ábrával kell megjelölni:

4. számú melléklet a 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez

Biztosítékadási kötelezettség

A) táblázat

A biztosíték tonnára vetített összege a tárgyévi biztosítékadási kötelezettség megállapításához

Elektromos és elektronikai berendezéskategória	A biztosíték tonnára vetített összege (Ft/t)
1. Háztartási nagygépek
a) (8418 - KN-kód alá tartozó berendezések - kivételével)	26 000
b) 8418 KN-kód alá tartozó berendezések esetében	100 000
2. Háztartási kisgépek	70 000
3. Információs (IT) és távközlési berendezések	100 000
4. Szórakoztató elektronikai cikkek	95 000
5. Világítótestek	190 000
6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok	85 000
7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések	100 000

B) táblázat

A biztosíték mértéke, számításának módja

1. A biztosíték mértéke

A biztosíték mértéke a gyártott, illetve importált háztartási berendezések berendezéskategóriánkénti mennyisége, valamint az A) pontban a berendezéskategóriákhoz megadott, vagy egyes berendezések esetében KN-kódhoz rendelt, tonnára vetített biztosítékösszegek szorzataként képzett mennyiségek összege.

2. A biztosíték számításának módja

2.1. Amennyiben a gyártó tevékenységét nem év közben kezdi meg az éves biztosíték számításának módja:

B = ∑ mibi

ahol

B - a képzendő biztosíték összege,

bi - az A) pontban berendezéskategóriánként vagy egyes berendezések esetében KN-kódonként meghatározott, tonnára vetített biztosíték összege,

Mi - a gyártó által előző évben gyártott, illetve importált, adott berendezéskategóriába vagy KN-kód alá tartozó háztartási berendezésmennyiség tonnában megadva.

2.2. Amennyiben a gyártó tevékenységét év közben kezdi meg, a törtév minden hónapjában képzendő biztosíték számításának módja:

B = ∑ mibi

ahol

B - a képzendő biztosíték összege,

bi - az A) pontban berendezéskategóriánként, vagy egyes berendezések esetében KN-kódonként meghatározott, tonnára vetített biztosíték összege,

mi - a gyártó által tárgyhóban gyártott, illetve importált, adott berendezéskategóriába, vagy KN-kód alá tartozó háztartási berendezésmennyiség tonnában megadva.

5. számú melléklet a 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez

Adatlap a gyártó bejelentési kötelezettségéhez

REGISZTRÁCIÓS LAP A GYÁRTÓ BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGÉHEZ
Gyártó adatai
Országjel:
Rövid név:
Teljes név:
Település neve:
Cím:
................................................................................................................................................................................
irányítószám	város, község		utca, út, tér		házszám
Adószám:
A hatósággal való kapcsolattartásért felelő személy adatai:
Név:				Beosztás:
Telefonszám:				Faxszám:
E-mail:
A magyarországi kézbesítési meghatalmazott adatai:
Név:
Lakóhelye (székhelye):
................................................................................................................................................................................
irányítószám	város, község		utca, út, tér		házszám
Telefonszám:			Faxszám:
E-mail:
Forgalmazott berendezések kategóriái (kérjük a megfelelő kategóriák megjelölését „X”):
1. Háztartási nagygépek			6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok (a helyhez kötött, nagyméretű ipari berendezések kivételével)
1.a. Ebből 8418 KN-szám alá tartozó berendezés:			7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések
2. Háztartási kisgépek			8. Orvosi berendezések (a beültetett és fertőzött termékek kivételével)
3. Információs (IT) és távközlési berendezések			9. Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök
4. Szórakoztató elektronikai cikkek			10. Adagoló automaták
5. Világítótestek (a normálizzók és halogénizzók kivételével)
A kitöltés dátuma: ...... év ..... hó ...... nap.
P.H.
			..............................................
			cégszerű aláírás
Hatóság tölti ki!
			Az adatokat nyilvántartásba vette:
Beérkezés dátuma: ...... év ...... hó ...... nap			Név:
			Aláírás:			P.H.
Kiadott nyilvántartási szám: